1
00:00:00,000 --> 00:00:00,125


2
00:00:00,125 --> 00:00:01,320
Most kezdődik az izgalmas rész.

3
00:00:01,320 --> 00:00:06,117
Kritérium: Minél magasabb a
frekvencia, annál nagyobb az átvitt energia.

4
00:00:06,117 --> 00:00:14,020
Talán néhányan tudják, hogy a rádiójel egy
hullám, de ugyanakkor olyan is, mint egy kis ágyúgolyó.

5
00:00:14,020 --> 00:00:19,041
És minél magasabb a frekvencia, annál
nagyobb az energia, ami abban a dologban rejlik.

6
00:00:19,041 --> 00:00:25,450
Rendben, akkor most végre szeretném bemutatni az első előadót.

7
00:00:25,450 --> 00:00:32,305
Ő mindenki számára jól ismert, nemcsak a mi körünkben, hanem azon
túl is, hiszen rendkívül szimpatikus és mindenki által kedvelt

8
00:00:32,305 --> 00:00:38,838
MWGFD-igazgatósági kollégám, a fizikus Werner Bergholz professzor
szakértőként is részt vesz különböző vizsgálóbizottságok

9
00:00:38,838 --> 00:00:45,994
munkájában – például a koronavírus-járvány feldolgozásával
foglalkozó brandenburgi és töringiai tartományi bizottságokban.

10
00:00:45,994 --> 00:00:52,815
A brémai Jacobs Egyetem egykori villamosmérnöki
professzora, és 17 éven át a müncheni és regensburgi

11
00:00:52,815 --> 00:00:58,017
Siemensnél dolgozott minőség- és kockázatkezelési szakértőként.

12
00:00:58,017 --> 00:01:06,258
Alig várjuk, kedves Werner, hogy mit fogsz elmondani nekünk a mai
témáról szóló bevezető előadásodban, amelynek címe:

13
00:01:06,258 --> 00:01:15,648
„Mobilhálózati technológia: az 5G fizikai alapjai
és műszaki előnyei”, és ezzel átadom neked a szót.

14
00:01:15,648 --> 00:01:19,351
Nagyon köszönöm, kedves Ronny, ezeket a kedves szavakat.

15
00:01:19,351 --> 00:01:27,030
Már írtam: „Fizikai alapok és
műszaki előnyök”. De – pont, pont, pont…

16
00:01:27,030 --> 00:01:39,225
Először az alapokról fogok beszélni, és ahogyan azt a
sajtócsomagban is leírtam, Ádámmal és Évával kezdem.

17
00:01:39,225 --> 00:01:52,224
Most pedig megmutatok nektek egy rövid videót, amelyben egy
követ dobnak a vízbe, és látható, hogyan terjed a hullám.

18
00:01:52,224 --> 00:01:58,090
Pontosan így lehet elképzelni a
rádióhullámokat, és erről rögtön mondok is néhány szót.

19
00:01:58,090 --> 00:02:00,361
Nézzük meg, működik-e.

20
00:02:00,361 --> 00:02:06,688
Tehát még egyszer összefoglalva: Mi az a
rádióhullám – hogy egy kicsit megértsük a lényegét.

21
00:02:06,688 --> 00:02:11,007
Mi a különbség a hagyományos rádiózás – ami már 100
éve, sőt még régebben is létezik – és a mobilhálózat

22
00:02:11,007 --> 00:02:14,548
között, és miért éppen ilyen magas frekvenciákat használnak?

23
00:02:14,548 --> 00:02:22,940
És ami a legfontosabb: miért nem feltétlenül
ártalmatlanok a magas frekvenciák ezen tulajdonságai?

24
00:02:22,940 --> 00:02:27,119
Erről pedig a következő előadók fognak bővebben beszélni.

25
00:02:27,119 --> 00:02:30,629
Na, mindjárt leesik a kő.

26
00:02:39,970 --> 00:02:45,282
Nos, két dolgot láttunk. A hullám terjed.

27
00:02:45,282 --> 00:02:53,007
Ebben az esetben gyakorlatilag
kétdimenziós hullámról van szó. Ez az anyag mozgása.

28
00:02:53,007 --> 00:02:57,811
És amit most még a állóképben
láthatunk, ott más hullámok is vannak.

29
00:02:57,811 --> 00:03:03,654
És ez pontosan megfelel a valóságnak, ami
egy kicsit éppen ezt teszi veszélyessé.

30
00:03:03,654 --> 00:03:11,122
Ha ilyen helyiségben van nálam a mobilom – és tegyük fel, hogy
éppen nem előadáson vagyunk –, akkor talán 20 vagy

31
00:03:11,122 --> 00:03:18,419
annál is több ember használná éppen az okostelefonját,
és ez azt jelentené, hogy zavaros lenne a jelhelyzet.

32
00:03:18,419 --> 00:03:20,394
Hasonló, mint egy bulin.

33
00:03:20,394 --> 00:03:28,290
Ehhez mindenkinek fokoznia kell az
erőfeszítéseit, és ez jelenleg nem feltétlenül kívánatos.

34
00:03:28,290 --> 00:03:33,992
Rendben, szóval: egy kő a vízbe, láttuk, és a víz megmozdul.

35
00:03:33,992 --> 00:03:36,391
A rádióhullámok esetében is hasonló a helyzet.

36
00:03:36,391 --> 00:03:44,820
Az antenna sugároz, de most nem
kétdimenziósan, hanem gömb alakúan.

37
00:03:44,820 --> 00:03:53,056
És ami a legfontosabb: nincs benne
anyag, így vákuumban is működik.

38
00:03:53,056 --> 00:03:58,380
És általában nem látni semmit, nem hallani semmit.

39
00:03:58,380 --> 00:04:09,191
És azt, hogy egyáltalán létezik ilyen dolog, és hogy tudományosan
is feldolgozták, annak a fizikusnak, Heinrich Hertznek

40
00:04:09,191 --> 00:04:17,929
köszönhetjük, aki – hirtelen kikapcsolt egy nagy
áramkört, majd felállított egy vevőt, és ott egy

41
00:04:17,929 --> 00:04:23,910
kicsit szikrázott, ezért is hívják „szikrázásnak”.

42
00:04:23,910 --> 00:04:32,741
Van még egy hatalmas különbség, ami a
gyakorlatban nagyon fontos: a víz hullámai – mint

43
00:04:32,741 --> 00:04:38,585
láttuk – körülbelül 20 cm/s sebességgel terjedtek.

44
00:04:38,585 --> 00:04:46,657
A hanghullámokat mi is jól ismerjük: 300 m/s
– mindenki tapasztalta már őket vihar idején.

45
00:04:46,657 --> 00:04:53,221
Látjuk a villámot, és attól függően, hogy hol
villámlott, egy–tíz – vagy akár még több – másodperc

46
00:04:53,221 --> 00:04:58,752
telik el, mire meghalljuk a mennydörgést, 300 m/s.

47
00:04:58,752 --> 00:05:11,776
Az elektromágneses hullámok sebessége valamivel
nagyobb, vagyis nem 300 m/s, hanem 300 000 km/s.

48
00:05:11,776 --> 00:05:19,916
Tehát 300 000 000 m/s, egymilliószor gyorsabb.

49
00:05:19,916 --> 00:05:24,704
Ez természetesen nagyon fontos a
gyakorlati alkalmazás szempontjából.

50
00:05:24,704 --> 00:05:34,163
De hogy ezt a megfelelő perspektívába helyezzük: ha
valaki a Holdon bekapcsol egy lézert, akkor

51
00:05:34,163 --> 00:05:41,055
körülbelül egy másodpercbe telik, mire azt itt meglátjuk.

52
00:05:41,055 --> 00:05:44,524
Ha ugyanez a Napon történne, nyolc percbe telne.

53
00:05:44,524 --> 00:05:50,366
Ez csak egy példa arra, milyen hatalmasak a távolságok az űrben.

54
00:05:50,366 --> 00:06:07,456
Ez most az egyetlen képlet: a hullámhossz a fénysebességgel
(c) függ össze, azaz 300 000 km/s osztva a frekvenciával.

55
00:06:07,456 --> 00:06:13,152
Ennyi hullám halad el az ember
mellett – nagyjából így lehet elképzelni.

56
00:06:13,152 --> 00:06:20,089
Ez azt jelenti, hogy minél magasabb a
frekvencia, annál rövidebb a hullámhossz.

57
00:06:20,089 --> 00:06:31,159
Tehát a jelenlegi 5G hullámhosszai ebben a tartományban
vannak , a középhullámot pedig régebben még használták,

58
00:06:31,159 --> 00:06:36,635
azok pedig 1 000 méter vagy 1 600 méter hosszúak voltak.

59
00:06:36,635 --> 00:06:43,240
Az úgynevezett rövidhullámok hossza például 49 méter
volt, így még a kilohertz (kHz) tartományban maradtunk.

60
00:06:43,240 --> 00:06:49,874
És csak az FM – azaz az ultrarövid hullám – megjelenésével – így
nevezték akkoriban, ma persze ez is viszonylag

61
00:06:49,874 --> 00:06:57,968
hosszú lenne – léptek át a megahertz-tartományba
(MHz), vagyis az 1 millió rezgés/másodperc tartományba.

62
00:06:57,968 --> 00:07:01,443
Nos, ennyit először is néhány alapvető dologról.

63
00:07:01,443 --> 00:07:07,808
Tehát jegyezzük meg: az elektromágneses
hullámokat nem lehet hallani, és nem is lehet látni.

64
00:07:07,808 --> 00:07:10,920
Vannak, akik érzik, a legtöbbjük nem, én sem.

65
00:07:10,920 --> 00:07:18,451
És hihetetlenül gyorsan terjednek, és a
hullámhossz vagy a frekvencia sem teljesen elhanyagolható.

66
00:07:18,451 --> 00:07:22,763
Nos, már „örök idők óta” van rádiónk.

67
00:07:22,763 --> 00:07:31,321
Volt egy központi adó – az „örökké és három nap”
körülbelül 100 év –, sok vevő, de, mint már említettem, csak

68
00:07:31,321 --> 00:07:36,904
egy adó, és az információáramlás csak egy irányba haladt.

69
00:07:36,904 --> 00:07:43,646
És éppen a középhullám esetében volt szűk a
sávszélesség, hiszen lényegében beszédet vagy

70
00:07:43,646 --> 00:07:47,640
zenét sugároztak, meglehetősen alacsony minőségben.

71
00:07:47,640 --> 00:07:51,973
És ezzel el is jutottunk egy dologhoz:

72
00:07:51,973 --> 00:07:59,613
Ha információt akarok továbbítani – legyen az beszéd,
zenei adat vagy videó –, akkor ehhez nem csupán egy

73
00:07:59,613 --> 00:08:05,152
frekvenciára van szükség, hanem egy bizonyos sávszélességre is.

74
00:08:05,152 --> 00:08:06,625
Tehát ezért fizetnem kell.

75
00:08:06,625 --> 00:08:19,857
A mobilhálózatok esetében nem kilohertzről beszélünk,
kezdetben megahertzről, most pedig gigahertzről –

76
00:08:19,857 --> 00:08:27,687
ez az 5G esetében a 6 vagy 8 GHz-ig terjedő tartomány.

77
00:08:27,687 --> 00:08:31,406
Rögtön rátérek arra, hogy miért
olyan fontosak a magas frekvenciák.

78
00:08:31,406 --> 00:08:39,607
Nos, most a mobilhálózatokról van szó, ez egyértelmű, van egy
adónk, a bázisállomás, amely általában egy vagy néhány

79
00:08:39,607 --> 00:08:46,960
kilométerre van – az 5G esetében ez akár csak 100
méter is lehet –, sok telefon vevőként, és sok telefon

80
00:08:46,960 --> 00:08:51,684
egyszerre adóként is működik, ezt már röviden említettem.

81
00:08:51,684 --> 00:08:56,036
Szép hullámzó képet ad, amikor
mindannyian egyszerre csinálnak valamit.

82
00:08:56,036 --> 00:09:02,239
És nekem mindig nagyobb sávszélességre és
nagyobb adatátviteli sebességre van szükségem.

83
00:09:02,239 --> 00:09:06,543
Ezt egyébként úgy lehet elképzelni,
mint a szövetségi költségvetés esetében:

84
00:09:06,543 --> 00:09:16,753
Ez még régen, 1950 körül volt, amikor születtem, 100
millió körüli összegről volt szó, több száz millió.

85
00:09:16,753 --> 00:09:20,074
Így 2–3 milliót tudtam finanszírozni.

86
00:09:20,074 --> 00:09:24,598
Most már milliárdokról beszélünk, és ehhez
természetesen 500 milliárd vagy valami

87
00:09:24,598 --> 00:09:27,346
ilyesmi szövetségi költségvetésre van szükségem.

88
00:09:27,346 --> 00:09:30,912
Itt is hasonló a helyzet: ha nagy
adatátviteli sebességet szeretnék elérni, akkor

89
00:09:30,912 --> 00:09:33,260
sokkal nagyobb sávszélességre van szükségem.

90
00:09:33,260 --> 00:09:42,272
Egy tipikus példa: az eredeti analóg
televíziózásnál a sávszélesség körülbelül 5 MHz volt.

91
00:09:42,272 --> 00:09:47,712
Digitálisan már csak körülbelül 1 MHz és egy kicsit több.

92
00:09:47,712 --> 00:09:53,435
A GHz-es tartományban az a döntő, hogy milyen
sávszélességet használok, és éppen mennyi adatot

93
00:09:53,435 --> 00:09:58,969
szeretnék átvinni – ez pedig dinamikusan történik.

94
00:09:58,969 --> 00:10:06,623
Térjünk vissza a sávszélességre – ezt tulajdonképpen már
említettem is: az analóg műsorszórás zavarérzékeny, míg a

95
00:10:06,623 --> 00:10:11,226
digitális televíziózás és műsorszórás ellenáll a zavaroknak.

96
00:10:11,226 --> 00:10:21,608
De csak úgy mellékesen említettem, hogy a
digitális televíziózásnak vannak apró rendszerhibái.

97
00:10:21,608 --> 00:10:30,463
Ha vannak köztünk focirajongók, figyeljétek meg: ha egy
játékos alacsony, esetleg valami pirosat visel, és a zöld gyepen

98
00:10:30,463 --> 00:10:35,428
fut, akkor – ha odafigyeltek – mindig egy kis vonal veszi körül.

99
00:10:35,428 --> 00:10:38,375
Ez egy hiba, de nem igazán szembetűnő.

100
00:10:38,375 --> 00:10:43,700
Matematikai szempontból ez az úgynevezett
Gibbs-jelenség – ennél többet nem mondok erről.

101
00:10:43,700 --> 00:10:47,756
Nos, az átvitelről szó van: miért éppen
ilyen magas frekvenciák, ezt már elmondtam.

102
00:10:47,756 --> 00:10:55,919
Minden adatátvitelhez bizonyos mennyiségű
frekvenciára, azaz egy frekvenciasávra van szükség.

103
00:10:55,919 --> 00:10:58,778
Ez nem fedhet át a többivel.

104
00:10:58,778 --> 00:11:04,312
És ha sok csatornám van, akkor egyszerűen
sokkal több sávszélességre van szükségem, és ha

105
00:11:04,312 --> 00:11:07,461
sok adatot akarok továbbítani, akkor még többre.

106
00:11:07,461 --> 00:11:13,976
Szóval a videó, ahogy már
említettem, MHz, rengeteg adat, 10–100 MHz.

107
00:11:13,976 --> 00:11:16,735
Valószínűleg még ennél is több
lehetséges, a körülményektől függően.

108
00:11:16,735 --> 00:11:23,952
A 6G esetében biztosan – persze ez mindig
attól is függ, hogy éppen milyen igényeink vannak.

109
00:11:26,571 --> 00:11:32,571
Oké, ezt már korábban röviden szóban is említettem,
szándékosan, mert ha csak mesélek valamit, akkor az emberek

110
00:11:32,571 --> 00:11:37,500
jobban odafigyelnek rá, mintha közben látnának is valamit.

111
00:11:37,500 --> 00:11:44,194
Tehát: 100 MHz nagyjából annyit jelent, hogy
milliárd eurós költségvetésre van

112
00:11:44,194 --> 00:11:49,554
szükségem, vagy gigahertzes frekvenciaköltségvetésre.

113
00:11:49,554 --> 00:12:02,386
És a grafikonon, jobbra, ott láthatók azok a sávszélességek,
amelyekre például az UMTS-nek szüksége volt – ez a 3G

114
00:12:02,386 --> 00:12:14,974
volt –, majd az LTE már lényegesen többet igényelt, és
most az 5G-nek még ennél is sokkal többre van szüksége.

115
00:12:14,974 --> 00:12:22,935
És ahogy már mondtam, ez attól függ, rugalmasan
kezelik a dolgot, de nagyjából így lehet elképzelni.

116
00:12:22,935 --> 00:12:33,348
Nos, most már megvannak, úgy mondhatnánk, az alapok, és
ami most következik, az – mondjuk úgy –, a kritikus pontok.

117
00:12:33,348 --> 00:12:38,925
Ezzel egyelőre az alapokat
átvettük. Itt újra láthatók a spektrumok.

118
00:12:38,925 --> 00:12:45,276
Látható, hogy az 5G-hez lényegesen több
szükséges, mint a 4G-hez vagy az LTE-hez. Az LTE

119
00:12:45,276 --> 00:12:48,714
egyébként a „Long Term Evolution” rövidítése.

120
00:12:48,714 --> 00:12:54,831
Egy meglehetősen jelentéktelen dolog,
aminek különböző szakaszai is vannak.

121
00:12:54,831 --> 00:13:03,571
Mostantól kezdődik az érdekes rész a biológia
szempontjából, illetve a lehetséges káros hatások tekintetében.

122
00:13:03,571 --> 00:13:13,473
Van egy szabály: minél magasabb a
frekvencia, annál nagyobb az átvitt energia.

123
00:13:13,473 --> 00:13:24,612
Talán néhányan tudják, hogy a rádiójel egy hullám,
de ugyanakkor olyan is, mint egy kis ágyúgolyó vagy

124
00:13:24,612 --> 00:13:31,282
egy foton – a fény esetében ezt fotonnak is nevezik.

125
00:13:31,282 --> 00:13:38,380
És minél magasabb a frekvencia, annál
nagyobb az energia, ami abban a dologban rejlik.

126
00:13:38,380 --> 00:13:47,265
És ha ezt az 5G-hullámot a bőröm vagy a szemem
elnyeli, akkor annak van egy bizonyos

127
00:13:47,265 --> 00:13:53,709
behatolási mélysége, és teljes mértékben felszívódik.

128
00:13:53,709 --> 00:14:02,972
És ha most, mondjuk, 100 MHz-ről beszélek 8
GHz-hez képest, az azt jelenti, hogy

129
00:14:02,972 --> 00:14:09,067
energiacsomagonként 80-szor több energia hat rám.

130
00:14:09,067 --> 00:14:15,555
Egyszerre hullám és egyfajta csomag
is, attól függően, hogy honnan nézzük.

131
00:14:17,329 --> 00:14:19,962
És ez a legrosszabb az egészben.

132
00:14:19,962 --> 00:14:27,078
Egy előadáson vagy bemutatón
hallottam: „Igen, ez remek”, vagy mit látunk?

133
00:14:27,078 --> 00:14:36,389
Itt láthatjuk, hogy minél magasabb a
frekvencia, annál kisebb a behatolási mélység.

134
00:14:36,389 --> 00:14:41,693
Ez a behatolási mélység, ez pedig a
frekvencia – mindkettő logaritmikus ábrázolás.

135
00:14:41,693 --> 00:14:47,284
Ellenkező esetben nem látnánk semmit, ha lineáris
lenne, és csak annyit jegyezzünk meg: minél

136
00:14:47,284 --> 00:14:51,720
magasabb a frekvencia, annál kisebb a behatolási mélység.

137
00:14:51,720 --> 00:14:56,473
Így fogalmazták meg: „Ez jó, így nem megy olyan mélyre.”

138
00:14:56,473 --> 00:15:06,411
Többek között sugárvédelmi szakemberként is képzett
vagyok, mivel sok éven át radioaktív anyagokkal dolgoztam.

139
00:15:06,411 --> 00:15:14,223
Ott tanultam meg, hogy minél kisebb a
behatolási mélység, annál rosszabb. Miért?

140
00:15:14,223 --> 00:15:22,860
Az energiasűrűség – függetlenül attól, hogy radioaktív
ionizáló sugárzásról vagy nem ionizáló sugárzásról van szó.

141
00:15:22,860 --> 00:15:30,722
Minél kisebb a behatolási mélység, annál több
energia halmozódik fel egy adott térfogatban.

142
00:15:30,722 --> 00:15:37,984
És ez, úgy gondolom, kézenfekvő: minél több energia
jut egy adott térfogatba, annál nagyobb az esélye,

143
00:15:37,984 --> 00:15:42,674
hogy ez esetleg problémákat okoz és károkat eredményez.

144
00:15:42,674 --> 00:15:53,187
Valójában meglehetősen naiv módon azt mondták, hogy igen, az
ionizáló sugárzás természetesen káros, de a helyzet az – ezt a

145
00:15:53,187 --> 00:16:05,256
következő felszólalók biztosan még részletesebben is kifejtik
majd –, hogy ez a nem ionizáló sugárzás is problémákat okoz.

146
00:16:05,256 --> 00:16:08,960
Nos, ez talán a legfontosabb dia egyáltalán.

147
00:16:08,960 --> 00:16:14,170
A kis behatolási mélység nem jó, hanem rossz.

148
00:16:14,170 --> 00:16:21,360
Nos, bal oldalon egy, az 5G-re jellemző sematikus ábrát látunk.

149
00:16:21,360 --> 00:16:33,122
Nem az egész 5G-hálózat – vagyis a vidéki területeken ez nem így
működik –, de a sűrűn beépített területeken úgy fog működni, hogy

150
00:16:33,122 --> 00:16:43,346
nem egyetlen antennával, hanem egy úgynevezett antennamátrix
segítségével – például 8x8 adóval – elektrotechnikai

151
00:16:43,346 --> 00:16:48,089
beavatkozás révén hoznak létre egy sugárnyalábot.

152
00:16:48,089 --> 00:16:54,697
De egy sugár… az ember rögtön egy zseblámpára
vagy lézerre gondol, pedig nem erről van szó.

153
00:16:54,697 --> 00:16:58,902
Ennek az előadásnak az előkészítése
során nekem is először meg kellett tanulnom.

154
00:16:58,902 --> 00:17:01,011
Én is valahogy így képzeltem el.

155
00:17:01,011 --> 00:17:14,303
De nem, nem erről van szó, ezeket ceruzasugaraknak is
nevezik, hanem inkább erről: ez egy úgynevezett polárdiagram.

156
00:17:14,303 --> 00:17:23,514
Ez azt mutatja, hogy ennyi-ennyi egymással összehangoltan sugárzó
egyedi antenna esetén milyen irányba mutat az

157
00:17:23,514 --> 00:17:32,447
intenzitás, és a 0 fokos irányt látjuk, ez a fő
sugárnyaláb – ezeket a dolgokat sugárnyaláboknak is nevezik.

158
00:17:32,447 --> 00:17:40,040
Ez nem annyira lokalizált és irányított, de
természetesen a gyakorlatban sokkal jobb, mintha körkörös

159
00:17:40,040 --> 00:17:44,516
sugárzás lenne, ahogyan azt a gömbhullámok esetében láttuk.

160
00:17:44,516 --> 00:17:50,306
Célzottan azokra irányul, akiknek szükségük
van rá, és egy kicsit a környezetükre is, a

161
00:17:50,306 --> 00:17:53,539
többiek pedig már nem vesznek észre belőle annyit.

162
00:17:53,539 --> 00:18:00,247
Ez már önmagában is pozitív dolog, de aki a sugárzás hatásának van
kitéve – és ez nem csak ő, hanem esetleg az is, aki véletlenül

163
00:18:00,247 --> 00:18:03,560
mellette áll –, az természetesen szintén ki van téve ennek.

164
00:18:03,560 --> 00:18:12,624
De ahogy már mondtam, a nagyobb veszélyt valójában a
saját készülék jelenti, legalábbis ha így használja.

165
00:18:12,624 --> 00:18:21,764
Ha kihangosítva beszélsz, és a kezedben
tartod, így sokkal jobb, szóval csak ajánlani tudom.

166
00:18:21,764 --> 00:18:36,496
Nos, az 5G-nek tehát 700 MHz-es sávszélessége van, itt
pedig 26 GHz-ig szerepel, így tudomásom szerint az 5G csak 8

167
00:18:36,496 --> 00:18:44,832
GHz-ig terjed – ahogy a Jereván Rádió is mondja: „Attól függ!”

168
00:18:44,832 --> 00:18:50,947
Tehát ha van egy vidéki területem, ott
az alacsony frekvenciákat használom.

169
00:18:50,947 --> 00:19:02,941
Miért? Mert ezeket a levegő gyakorlatilag nem nyeli
el, így erre a területre nincs szükségem bázisállomásra.

170
00:19:02,941 --> 00:19:10,643
Ha irányított sugárzással akarok dolgozni, vagyis a legmagasabb
frekvenciákon, akkor „szemre becsülve” valószínűleg 100

171
00:19:10,643 --> 00:19:14,205
kisebb bázisállomásra lesz szükségem. Ez pedig sokkal drágább.

172
00:19:14,205 --> 00:19:17,856
És akkor van még egy középső rész és egy szűkebb rész.

173
00:19:17,856 --> 00:19:25,333
Így kell elképzelni. Szóval Vilsbiburg nem
különösebben nagy, szerintem inkább közepes méretű.

174
00:19:25,333 --> 00:19:32,673
És ha egy nagyobb városban vagyunk, ott az 5G – ami nagyon
valószínű, akár már ma, akár valamikor a

175
00:19:32,673 --> 00:19:41,020
közeljövőben – 5G-nek fogják hívni; ez ugyanis egy
bizonyos ideig tart, amíg mindez technikailag megvalósul.

176
00:19:41,020 --> 00:19:43,518
Ez is egy kis pénzbe kerül.

177
00:19:43,518 --> 00:19:52,318
Rendben, szóval ez most – mondjuk úgy – csak a
technikai részleteket mutattam be, és már egy

178
00:19:52,318 --> 00:19:56,185
kicsit utaltam is arra, hol lehetnek problémák.

179
00:19:56,185 --> 00:20:03,254
Általánosságban szólva hiányzik
számomra az úgynevezett elővigyázatossági elv.

180
00:20:03,254 --> 00:20:11,577
Az EU-ban eddig tulajdonképpen az volt a szokás, hogy egy új
technológiát csak akkor vezettek be, ha egy

181
00:20:11,577 --> 00:20:19,940
alapos kockázatelemzés és kockázatértékelés alapján
meggyőződtek arról, hogy az valóban biztonságos.

182
00:20:19,940 --> 00:20:22,183
Az USA-ban ez kicsit fordítva van.

183
00:20:22,183 --> 00:20:30,300
Először megcsinálod, aztán megnézed,
történik-e valami, és ha igen, akkor fékezel.

184
00:20:32,252 --> 00:20:40,090
Kedves műsorvezetőnk, Ronny, az imént említette
a koronavírus-oltást is; abban az esetben az

185
00:20:40,090 --> 00:20:45,120
elővigyázatosság elve már messze nem érvényesült.

186
00:20:45,120 --> 00:20:50,165
Még a volt szövetségi kancellárunk is azt
mondta: „Mindannyian kísérleti nyulak vagyunk”.

187
00:20:50,165 --> 00:20:57,756
De biztos vagyok benne, hogy az itt ülők közül nem
sokan voltak hajlandók kísérleti alanyokká válni.

188
00:20:57,756 --> 00:21:10,759
És ami a mobilhálózatot illeti, úgy vélem, hogy valahol
nem tartották tiszteletben az elővigyázatosság elvét.

189
00:21:10,759 --> 00:21:14,212
És szinte pontosan betartottam a 20 percet.

190
00:21:14,212 --> 00:21:23,860
Tehát még egyszer összefoglalva: a rádióhullámok nem
láthatók, vákuumban terjednek, de hatalmas sebességgel.

191
00:21:23,860 --> 00:21:28,149
És a mobilhálózatnak kétségtelenül vannak
hasznos alkalmazásai, ezt Ronny is már említette.

192
00:21:28,149 --> 00:21:33,709
De, de ahogy már mondtam, az
elővigyázatosság elve tulajdonképpen érvényes.

193
00:21:33,709 --> 00:21:41,020
Minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb az
energiabevitel, és sűrű beépítésű területeken

194
00:21:41,020 --> 00:21:45,179
irányított sugárzás lép fel, illetve fog fellépni.

195
00:21:45,179 --> 00:21:52,637
Egyrészt jó, hogy az általános terhelés kicsit csökken,
de másrészt ez nem olyan jó, mert aki a sugárnyalábban

196
00:21:52,637 --> 00:21:57,538
van, az így egy kicsit nagyobb terhelésnek van kitéve.

197
00:21:57,538 --> 00:22:00,796
Igen, ennyi volt. Köszönöm.

198
00:22:05,105 --> 00:22:10,673
A mobiltelefonok és a Wi-Fi sugárzása károsítja
az embereket, az állatokat és a környezetet.

199
00:22:10,673 --> 00:22:13,578
Sugárzásmentes zónákra van szükségünk! asza.org