WEBVTT 00:00.125 --> 00:01.320 Most kezdődik az izgalmas rész. 00:01.320 --> 00:06.117 Kritérium: Minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb az átvitt energia. 00:06.117 --> 00:14.020 Talán néhányan tudják, hogy a rádiójel egy hullám, de ugyanakkor olyan is, mint egy kis ágyúgolyó. 00:14.020 --> 00:19.041 És minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb az energia, ami abban a dologban rejlik. 00:19.041 --> 00:25.450 Rendben, akkor most végre szeretném bemutatni az első előadót. 00:25.450 --> 00:32.305 Ő mindenki számára jól ismert, nemcsak a mi körünkben, hanem azon túl is, hiszen rendkívül szimpatikus és mindenki által kedvelt 00:32.305 --> 00:38.838 MWGFD-igazgatósági kollégám, a fizikus Werner Bergholz professzor szakértőként is részt vesz különböző vizsgálóbizottságok 00:38.838 --> 00:45.994 munkájában – például a koronavírus-járvány feldolgozásával foglalkozó brandenburgi és töringiai tartományi bizottságokban. 00:45.994 --> 00:52.815 A brémai Jacobs Egyetem egykori villamosmérnöki professzora, és 17 éven át a müncheni és regensburgi 00:52.815 --> 00:58.017 Siemensnél dolgozott minőség- és kockázatkezelési szakértőként. 00:58.017 --> 01:06.258 Alig várjuk, kedves Werner, hogy mit fogsz elmondani nekünk a mai témáról szóló bevezető előadásodban, amelynek címe: 01:06.258 --> 01:15.648 „Mobilhálózati technológia: az 5G fizikai alapjai és műszaki előnyei”, és ezzel átadom neked a szót. 01:15.648 --> 01:19.351 Nagyon köszönöm, kedves Ronny, ezeket a kedves szavakat. 01:19.351 --> 01:27.030 Már írtam: „Fizikai alapok és műszaki előnyök”. De – pont, pont, pont… 01:27.030 --> 01:39.225 Először az alapokról fogok beszélni, és ahogyan azt a sajtócsomagban is leírtam, Ádámmal és Évával kezdem. 01:39.225 --> 01:52.224 Most pedig megmutatok nektek egy rövid videót, amelyben egy követ dobnak a vízbe, és látható, hogyan terjed a hullám. 01:52.224 --> 01:58.090 Pontosan így lehet elképzelni a rádióhullámokat, és erről rögtön mondok is néhány szót. 01:58.090 --> 02:00.361 Nézzük meg, működik-e. 02:00.361 --> 02:06.688 Tehát még egyszer összefoglalva: Mi az a rádióhullám – hogy egy kicsit megértsük a lényegét. 02:06.688 --> 02:11.007 Mi a különbség a hagyományos rádiózás – ami már 100 éve, sőt még régebben is létezik – és a mobilhálózat 02:11.007 --> 02:14.548 között, és miért éppen ilyen magas frekvenciákat használnak? 02:14.548 --> 02:22.940 És ami a legfontosabb: miért nem feltétlenül ártalmatlanok a magas frekvenciák ezen tulajdonságai? 02:22.940 --> 02:27.119 Erről pedig a következő előadók fognak bővebben beszélni. 02:27.119 --> 02:30.629 Na, mindjárt leesik a kő. 02:39.970 --> 02:45.282 Nos, két dolgot láttunk. A hullám terjed. 02:45.282 --> 02:53.007 Ebben az esetben gyakorlatilag kétdimenziós hullámról van szó. Ez az anyag mozgása. 02:53.007 --> 02:57.811 És amit most még a állóképben láthatunk, ott más hullámok is vannak. 02:57.811 --> 03:03.654 És ez pontosan megfelel a valóságnak, ami egy kicsit éppen ezt teszi veszélyessé. 03:03.654 --> 03:11.122 Ha ilyen helyiségben van nálam a mobilom – és tegyük fel, hogy éppen nem előadáson vagyunk –, akkor talán 20 vagy 03:11.122 --> 03:18.419 annál is több ember használná éppen az okostelefonját, és ez azt jelentené, hogy zavaros lenne a jelhelyzet. 03:18.419 --> 03:20.394 Hasonló, mint egy bulin. 03:20.394 --> 03:28.290 Ehhez mindenkinek fokoznia kell az erőfeszítéseit, és ez jelenleg nem feltétlenül kívánatos. 03:28.290 --> 03:33.992 Rendben, szóval: egy kő a vízbe, láttuk, és a víz megmozdul. 03:33.992 --> 03:36.391 A rádióhullámok esetében is hasonló a helyzet. 03:36.391 --> 03:44.820 Az antenna sugároz, de most nem kétdimenziósan, hanem gömb alakúan. 03:44.820 --> 03:53.056 És ami a legfontosabb: nincs benne anyag, így vákuumban is működik. 03:53.056 --> 03:58.380 És általában nem látni semmit, nem hallani semmit. 03:58.380 --> 04:09.191 És azt, hogy egyáltalán létezik ilyen dolog, és hogy tudományosan is feldolgozták, annak a fizikusnak, Heinrich Hertznek 04:09.191 --> 04:17.929 köszönhetjük, aki – hirtelen kikapcsolt egy nagy áramkört, majd felállított egy vevőt, és ott egy 04:17.929 --> 04:23.910 kicsit szikrázott, ezért is hívják „szikrázásnak”. 04:23.910 --> 04:32.741 Van még egy hatalmas különbség, ami a gyakorlatban nagyon fontos: a víz hullámai – mint 04:32.741 --> 04:38.585 láttuk – körülbelül 20 cm/s sebességgel terjedtek. 04:38.585 --> 04:46.657 A hanghullámokat mi is jól ismerjük: 300 m/s – mindenki tapasztalta már őket vihar idején. 04:46.657 --> 04:53.221 Látjuk a villámot, és attól függően, hogy hol villámlott, egy–tíz – vagy akár még több – másodperc 04:53.221 --> 04:58.752 telik el, mire meghalljuk a mennydörgést, 300 m/s. 04:58.752 --> 05:11.776 Az elektromágneses hullámok sebessége valamivel nagyobb, vagyis nem 300 m/s, hanem 300 000 km/s. 05:11.776 --> 05:19.916 Tehát 300 000 000 m/s, egymilliószor gyorsabb. 05:19.916 --> 05:24.704 Ez természetesen nagyon fontos a gyakorlati alkalmazás szempontjából. 05:24.704 --> 05:34.163 De hogy ezt a megfelelő perspektívába helyezzük: ha valaki a Holdon bekapcsol egy lézert, akkor 05:34.163 --> 05:41.055 körülbelül egy másodpercbe telik, mire azt itt meglátjuk. 05:41.055 --> 05:44.524 Ha ugyanez a Napon történne, nyolc percbe telne. 05:44.524 --> 05:50.366 Ez csak egy példa arra, milyen hatalmasak a távolságok az űrben. 05:50.366 --> 06:07.456 Ez most az egyetlen képlet: a hullámhossz a fénysebességgel (c) függ össze, azaz 300 000 km/s osztva a frekvenciával. 06:07.456 --> 06:13.152 Ennyi hullám halad el az ember mellett – nagyjából így lehet elképzelni. 06:13.152 --> 06:20.089 Ez azt jelenti, hogy minél magasabb a frekvencia, annál rövidebb a hullámhossz. 06:20.089 --> 06:31.159 Tehát a jelenlegi 5G hullámhosszai ebben a tartományban vannak , a középhullámot pedig régebben még használták, 06:31.159 --> 06:36.635 azok pedig 1 000 méter vagy 1 600 méter hosszúak voltak. 06:36.635 --> 06:43.240 Az úgynevezett rövidhullámok hossza például 49 méter volt, így még a kilohertz (kHz) tartományban maradtunk. 06:43.240 --> 06:49.874 És csak az FM – azaz az ultrarövid hullám – megjelenésével – így nevezték akkoriban, ma persze ez is viszonylag 06:49.874 --> 06:57.968 hosszú lenne – léptek át a megahertz-tartományba (MHz), vagyis az 1 millió rezgés/másodperc tartományba. 06:57.968 --> 07:01.443 Nos, ennyit először is néhány alapvető dologról. 07:01.443 --> 07:07.808 Tehát jegyezzük meg: az elektromágneses hullámokat nem lehet hallani, és nem is lehet látni. 07:07.808 --> 07:10.920 Vannak, akik érzik, a legtöbbjük nem, én sem. 07:10.920 --> 07:18.451 És hihetetlenül gyorsan terjednek, és a hullámhossz vagy a frekvencia sem teljesen elhanyagolható. 07:18.451 --> 07:22.763 Nos, már „örök idők óta” van rádiónk. 07:22.763 --> 07:31.321 Volt egy központi adó – az „örökké és három nap” körülbelül 100 év –, sok vevő, de, mint már említettem, csak 07:31.321 --> 07:36.904 egy adó, és az információáramlás csak egy irányba haladt. 07:36.904 --> 07:43.646 És éppen a középhullám esetében volt szűk a sávszélesség, hiszen lényegében beszédet vagy 07:43.646 --> 07:47.640 zenét sugároztak, meglehetősen alacsony minőségben. 07:47.640 --> 07:51.973 És ezzel el is jutottunk egy dologhoz: 07:51.973 --> 07:59.613 Ha információt akarok továbbítani – legyen az beszéd, zenei adat vagy videó –, akkor ehhez nem csupán egy 07:59.613 --> 08:05.152 frekvenciára van szükség, hanem egy bizonyos sávszélességre is. 08:05.152 --> 08:06.625 Tehát ezért fizetnem kell. 08:06.625 --> 08:19.857 A mobilhálózatok esetében nem kilohertzről beszélünk, kezdetben megahertzről, most pedig gigahertzről – 08:19.857 --> 08:27.687 ez az 5G esetében a 6 vagy 8 GHz-ig terjedő tartomány. 08:27.687 --> 08:31.406 Rögtön rátérek arra, hogy miért olyan fontosak a magas frekvenciák. 08:31.406 --> 08:39.607 Nos, most a mobilhálózatokról van szó, ez egyértelmű, van egy adónk, a bázisállomás, amely általában egy vagy néhány 08:39.607 --> 08:46.960 kilométerre van – az 5G esetében ez akár csak 100 méter is lehet –, sok telefon vevőként, és sok telefon 08:46.960 --> 08:51.684 egyszerre adóként is működik, ezt már röviden említettem. 08:51.684 --> 08:56.036 Szép hullámzó képet ad, amikor mindannyian egyszerre csinálnak valamit. 08:56.036 --> 09:02.239 És nekem mindig nagyobb sávszélességre és nagyobb adatátviteli sebességre van szükségem. 09:02.239 --> 09:06.543 Ezt egyébként úgy lehet elképzelni, mint a szövetségi költségvetés esetében: 09:06.543 --> 09:16.753 Ez még régen, 1950 körül volt, amikor születtem, 100 millió körüli összegről volt szó, több száz millió. 09:16.753 --> 09:20.074 Így 2–3 milliót tudtam finanszírozni. 09:20.074 --> 09:24.598 Most már milliárdokról beszélünk, és ehhez természetesen 500 milliárd vagy valami 09:24.598 --> 09:27.346 ilyesmi szövetségi költségvetésre van szükségem. 09:27.346 --> 09:30.912 Itt is hasonló a helyzet: ha nagy adatátviteli sebességet szeretnék elérni, akkor 09:30.912 --> 09:33.260 sokkal nagyobb sávszélességre van szükségem. 09:33.260 --> 09:42.272 Egy tipikus példa: az eredeti analóg televíziózásnál a sávszélesség körülbelül 5 MHz volt. 09:42.272 --> 09:47.712 Digitálisan már csak körülbelül 1 MHz és egy kicsit több. 09:47.712 --> 09:53.435 A GHz-es tartományban az a döntő, hogy milyen sávszélességet használok, és éppen mennyi adatot 09:53.435 --> 09:58.969 szeretnék átvinni – ez pedig dinamikusan történik. 09:58.969 --> 10:06.623 Térjünk vissza a sávszélességre – ezt tulajdonképpen már említettem is: az analóg műsorszórás zavarérzékeny, míg a 10:06.623 --> 10:11.226 digitális televíziózás és műsorszórás ellenáll a zavaroknak. 10:11.226 --> 10:21.608 De csak úgy mellékesen említettem, hogy a digitális televíziózásnak vannak apró rendszerhibái. 10:21.608 --> 10:30.463 Ha vannak köztünk focirajongók, figyeljétek meg: ha egy játékos alacsony, esetleg valami pirosat visel, és a zöld gyepen 10:30.463 --> 10:35.428 fut, akkor – ha odafigyeltek – mindig egy kis vonal veszi körül. 10:35.428 --> 10:38.375 Ez egy hiba, de nem igazán szembetűnő. 10:38.375 --> 10:43.700 Matematikai szempontból ez az úgynevezett Gibbs-jelenség – ennél többet nem mondok erről. 10:43.700 --> 10:47.756 Nos, az átvitelről szó van: miért éppen ilyen magas frekvenciák, ezt már elmondtam. 10:47.756 --> 10:55.919 Minden adatátvitelhez bizonyos mennyiségű frekvenciára, azaz egy frekvenciasávra van szükség. 10:55.919 --> 10:58.778 Ez nem fedhet át a többivel. 10:58.778 --> 11:04.312 És ha sok csatornám van, akkor egyszerűen sokkal több sávszélességre van szükségem, és ha 11:04.312 --> 11:07.461 sok adatot akarok továbbítani, akkor még többre. 11:07.461 --> 11:13.976 Szóval a videó, ahogy már említettem, MHz, rengeteg adat, 10–100 MHz. 11:13.976 --> 11:16.735 Valószínűleg még ennél is több lehetséges, a körülményektől függően. 11:16.735 --> 11:23.952 A 6G esetében biztosan – persze ez mindig attól is függ, hogy éppen milyen igényeink vannak. 11:26.571 --> 11:32.571 Oké, ezt már korábban röviden szóban is említettem, szándékosan, mert ha csak mesélek valamit, akkor az emberek 11:32.571 --> 11:37.500 jobban odafigyelnek rá, mintha közben látnának is valamit. 11:37.500 --> 11:44.194 Tehát: 100 MHz nagyjából annyit jelent, hogy milliárd eurós költségvetésre van 11:44.194 --> 11:49.554 szükségem, vagy gigahertzes frekvenciaköltségvetésre. 11:49.554 --> 12:02.386 És a grafikonon, jobbra, ott láthatók azok a sávszélességek, amelyekre például az UMTS-nek szüksége volt – ez a 3G 12:02.386 --> 12:14.974 volt –, majd az LTE már lényegesen többet igényelt, és most az 5G-nek még ennél is sokkal többre van szüksége. 12:14.974 --> 12:22.935 És ahogy már mondtam, ez attól függ, rugalmasan kezelik a dolgot, de nagyjából így lehet elképzelni. 12:22.935 --> 12:33.348 Nos, most már megvannak, úgy mondhatnánk, az alapok, és ami most következik, az – mondjuk úgy –, a kritikus pontok. 12:33.348 --> 12:38.925 Ezzel egyelőre az alapokat átvettük. Itt újra láthatók a spektrumok. 12:38.925 --> 12:45.276 Látható, hogy az 5G-hez lényegesen több szükséges, mint a 4G-hez vagy az LTE-hez. Az LTE 12:45.276 --> 12:48.714 egyébként a „Long Term Evolution” rövidítése. 12:48.714 --> 12:54.831 Egy meglehetősen jelentéktelen dolog, aminek különböző szakaszai is vannak. 12:54.831 --> 13:03.571 Mostantól kezdődik az érdekes rész a biológia szempontjából, illetve a lehetséges káros hatások tekintetében. 13:03.571 --> 13:13.473 Van egy szabály: minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb az átvitt energia. 13:13.473 --> 13:24.612 Talán néhányan tudják, hogy a rádiójel egy hullám, de ugyanakkor olyan is, mint egy kis ágyúgolyó vagy 13:24.612 --> 13:31.282 egy foton – a fény esetében ezt fotonnak is nevezik. 13:31.282 --> 13:38.380 És minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb az energia, ami abban a dologban rejlik. 13:38.380 --> 13:47.265 És ha ezt az 5G-hullámot a bőröm vagy a szemem elnyeli, akkor annak van egy bizonyos 13:47.265 --> 13:53.709 behatolási mélysége, és teljes mértékben felszívódik. 13:53.709 --> 14:02.972 És ha most, mondjuk, 100 MHz-ről beszélek 8 GHz-hez képest, az azt jelenti, hogy 14:02.972 --> 14:09.067 energiacsomagonként 80-szor több energia hat rám. 14:09.067 --> 14:15.555 Egyszerre hullám és egyfajta csomag is, attól függően, hogy honnan nézzük. 14:17.329 --> 14:19.962 És ez a legrosszabb az egészben. 14:19.962 --> 14:27.078 Egy előadáson vagy bemutatón hallottam: „Igen, ez remek”, vagy mit látunk? 14:27.078 --> 14:36.389 Itt láthatjuk, hogy minél magasabb a frekvencia, annál kisebb a behatolási mélység. 14:36.389 --> 14:41.693 Ez a behatolási mélység, ez pedig a frekvencia – mindkettő logaritmikus ábrázolás. 14:41.693 --> 14:47.284 Ellenkező esetben nem látnánk semmit, ha lineáris lenne, és csak annyit jegyezzünk meg: minél 14:47.284 --> 14:51.720 magasabb a frekvencia, annál kisebb a behatolási mélység. 14:51.720 --> 14:56.473 Így fogalmazták meg: „Ez jó, így nem megy olyan mélyre.” 14:56.473 --> 15:06.411 Többek között sugárvédelmi szakemberként is képzett vagyok, mivel sok éven át radioaktív anyagokkal dolgoztam. 15:06.411 --> 15:14.223 Ott tanultam meg, hogy minél kisebb a behatolási mélység, annál rosszabb. Miért? 15:14.223 --> 15:22.860 Az energiasűrűség – függetlenül attól, hogy radioaktív ionizáló sugárzásról vagy nem ionizáló sugárzásról van szó. 15:22.860 --> 15:30.722 Minél kisebb a behatolási mélység, annál több energia halmozódik fel egy adott térfogatban. 15:30.722 --> 15:37.984 És ez, úgy gondolom, kézenfekvő: minél több energia jut egy adott térfogatba, annál nagyobb az esélye, 15:37.984 --> 15:42.674 hogy ez esetleg problémákat okoz és károkat eredményez. 15:42.674 --> 15:53.187 Valójában meglehetősen naiv módon azt mondták, hogy igen, az ionizáló sugárzás természetesen káros, de a helyzet az – ezt a 15:53.187 --> 16:05.256 következő felszólalók biztosan még részletesebben is kifejtik majd –, hogy ez a nem ionizáló sugárzás is problémákat okoz. 16:05.256 --> 16:08.960 Nos, ez talán a legfontosabb dia egyáltalán. 16:08.960 --> 16:14.170 A kis behatolási mélység nem jó, hanem rossz. 16:14.170 --> 16:21.360 Nos, bal oldalon egy, az 5G-re jellemző sematikus ábrát látunk. 16:21.360 --> 16:33.122 Nem az egész 5G-hálózat – vagyis a vidéki területeken ez nem így működik –, de a sűrűn beépített területeken úgy fog működni, hogy 16:33.122 --> 16:43.346 nem egyetlen antennával, hanem egy úgynevezett antennamátrix segítségével – például 8x8 adóval – elektrotechnikai 16:43.346 --> 16:48.089 beavatkozás révén hoznak létre egy sugárnyalábot. 16:48.089 --> 16:54.697 De egy sugár… az ember rögtön egy zseblámpára vagy lézerre gondol, pedig nem erről van szó. 16:54.697 --> 16:58.902 Ennek az előadásnak az előkészítése során nekem is először meg kellett tanulnom. 16:58.902 --> 17:01.011 Én is valahogy így képzeltem el. 17:01.011 --> 17:14.303 De nem, nem erről van szó, ezeket ceruzasugaraknak is nevezik, hanem inkább erről: ez egy úgynevezett polárdiagram. 17:14.303 --> 17:23.514 Ez azt mutatja, hogy ennyi-ennyi egymással összehangoltan sugárzó egyedi antenna esetén milyen irányba mutat az 17:23.514 --> 17:32.447 intenzitás, és a 0 fokos irányt látjuk, ez a fő sugárnyaláb – ezeket a dolgokat sugárnyaláboknak is nevezik. 17:32.447 --> 17:40.040 Ez nem annyira lokalizált és irányított, de természetesen a gyakorlatban sokkal jobb, mintha körkörös 17:40.040 --> 17:44.516 sugárzás lenne, ahogyan azt a gömbhullámok esetében láttuk. 17:44.516 --> 17:50.306 Célzottan azokra irányul, akiknek szükségük van rá, és egy kicsit a környezetükre is, a 17:50.306 --> 17:53.539 többiek pedig már nem vesznek észre belőle annyit. 17:53.539 --> 18:00.247 Ez már önmagában is pozitív dolog, de aki a sugárzás hatásának van kitéve – és ez nem csak ő, hanem esetleg az is, aki véletlenül 18:00.247 --> 18:03.560 mellette áll –, az természetesen szintén ki van téve ennek. 18:03.560 --> 18:12.624 De ahogy már mondtam, a nagyobb veszélyt valójában a saját készülék jelenti, legalábbis ha így használja. 18:12.624 --> 18:21.764 Ha kihangosítva beszélsz, és a kezedben tartod, így sokkal jobb, szóval csak ajánlani tudom. 18:21.764 --> 18:36.496 Nos, az 5G-nek tehát 700 MHz-es sávszélessége van, itt pedig 26 GHz-ig szerepel, így tudomásom szerint az 5G csak 8 18:36.496 --> 18:44.832 GHz-ig terjed – ahogy a Jereván Rádió is mondja: „Attól függ!” 18:44.832 --> 18:50.947 Tehát ha van egy vidéki területem, ott az alacsony frekvenciákat használom. 18:50.947 --> 19:02.941 Miért? Mert ezeket a levegő gyakorlatilag nem nyeli el, így erre a területre nincs szükségem bázisállomásra. 19:02.941 --> 19:10.643 Ha irányított sugárzással akarok dolgozni, vagyis a legmagasabb frekvenciákon, akkor „szemre becsülve” valószínűleg 100 19:10.643 --> 19:14.205 kisebb bázisállomásra lesz szükségem. Ez pedig sokkal drágább. 19:14.205 --> 19:17.856 És akkor van még egy középső rész és egy szűkebb rész. 19:17.856 --> 19:25.333 Így kell elképzelni. Szóval Vilsbiburg nem különösebben nagy, szerintem inkább közepes méretű. 19:25.333 --> 19:32.673 És ha egy nagyobb városban vagyunk, ott az 5G – ami nagyon valószínű, akár már ma, akár valamikor a 19:32.673 --> 19:41.020 közeljövőben – 5G-nek fogják hívni; ez ugyanis egy bizonyos ideig tart, amíg mindez technikailag megvalósul. 19:41.020 --> 19:43.518 Ez is egy kis pénzbe kerül. 19:43.518 --> 19:52.318 Rendben, szóval ez most – mondjuk úgy – csak a technikai részleteket mutattam be, és már egy 19:52.318 --> 19:56.185 kicsit utaltam is arra, hol lehetnek problémák. 19:56.185 --> 20:03.254 Általánosságban szólva hiányzik számomra az úgynevezett elővigyázatossági elv. 20:03.254 --> 20:11.577 Az EU-ban eddig tulajdonképpen az volt a szokás, hogy egy új technológiát csak akkor vezettek be, ha egy 20:11.577 --> 20:19.940 alapos kockázatelemzés és kockázatértékelés alapján meggyőződtek arról, hogy az valóban biztonságos. 20:19.940 --> 20:22.183 Az USA-ban ez kicsit fordítva van. 20:22.183 --> 20:30.300 Először megcsinálod, aztán megnézed, történik-e valami, és ha igen, akkor fékezel. 20:32.252 --> 20:40.090 Kedves műsorvezetőnk, Ronny, az imént említette a koronavírus-oltást is; abban az esetben az 20:40.090 --> 20:45.120 elővigyázatosság elve már messze nem érvényesült. 20:45.120 --> 20:50.165 Még a volt szövetségi kancellárunk is azt mondta: „Mindannyian kísérleti nyulak vagyunk”. 20:50.165 --> 20:57.756 De biztos vagyok benne, hogy az itt ülők közül nem sokan voltak hajlandók kísérleti alanyokká válni. 20:57.756 --> 21:10.759 És ami a mobilhálózatot illeti, úgy vélem, hogy valahol nem tartották tiszteletben az elővigyázatosság elvét. 21:10.759 --> 21:14.212 És szinte pontosan betartottam a 20 percet. 21:14.212 --> 21:23.860 Tehát még egyszer összefoglalva: a rádióhullámok nem láthatók, vákuumban terjednek, de hatalmas sebességgel. 21:23.860 --> 21:28.149 És a mobilhálózatnak kétségtelenül vannak hasznos alkalmazásai, ezt Ronny is már említette. 21:28.149 --> 21:33.709 De, de ahogy már mondtam, az elővigyázatosság elve tulajdonképpen érvényes. 21:33.709 --> 21:41.020 Minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb az energiabevitel, és sűrű beépítésű területeken 21:41.020 --> 21:45.179 irányított sugárzás lép fel, illetve fog fellépni. 21:45.179 --> 21:52.637 Egyrészt jó, hogy az általános terhelés kicsit csökken, de másrészt ez nem olyan jó, mert aki a sugárnyalábban 21:52.637 --> 21:57.538 van, az így egy kicsit nagyobb terhelésnek van kitéve. 21:57.538 --> 22:00.796 Igen, ennyi volt. Köszönöm. 22:05.105 --> 22:10.673 A mobiltelefonok és a Wi-Fi sugárzása károsítja az embereket, az állatokat és a környezetet. 22:10.673 --> 22:13.578 Sugárzásmentes zónákra van szükségünk! asza.org