WEBVTT 00:00.351 --> 00:08.622 „Ha ezek az eredetik már nem állnak rendelkezésre, akkor tulajdonképpen végső soron a valódi kutatás válik lehetetlenné. 00:08.622 --> 00:11.743 Ha már nincsenek régi könyveim, régi aktáim. 00:11.743 --> 00:16.380 Ez tárva-nyitva hagyja az ajtót a manipuláció előtt.” 00:16.380 --> 00:22.998 Ma a Kla.TV stúdiójában egy történészt és anglistát köszönthetek, aki közgazdasági mesterdiplomával is rendelkezik. 00:22.998 --> 00:27.990 Számos szakcikk és ismeretterjesztő könyv szerzőjeként a társadalom- és kultúrtörténet területén többek között 00:27.990 --> 00:33.375 2024-ben jelent meg „Die Eroberung der alten und neuen Welt” (Az ó- és újvilág meghódítása) című könyve. 00:33.375 --> 00:36.432 Szeretettel köszöntöm Dr. Renate Reuther asszonyt! 00:36.432 --> 00:38.725 Igen, köszönöm a meghívást! 00:38.725 --> 00:43.406 Igen, örülök, hogy itt van! A férjével már volt szerencsém találkozni. Ma egy történelmi témánk van. 00:43.406 --> 00:50.640 A tudomány a feljegyzésekből, a kéziratokból, a könyvekből és más forrásokból él, és ezek nélkül a történelemmel, bármilyen 00:50.640 --> 00:54.694 témával való kritikus foglalkozás egyáltalán nem lehetséges. 00:54.694 --> 00:58.292 Reuther asszony, hogy áll a helyzet az ilyen forrásokhoz való hozzáféréssel? 00:58.292 --> 01:10.678 Egyre nehezebbé teszik, különösen, ha az ember éppen szabad, független újságíró vagy történész vagy bármilyen kutató. 01:10.678 --> 01:16.748 Egészen egyszerű dolgokkal kezdődik, hogy például minden látogatásért díjat kérnek, mondjuk egy levéltárban. 01:16.748 --> 01:25.687 Pontosan megnézik, ki is szeretne ott valamit, és ahogyan már sok száz éve van, ez ma semmivel sem más, ha a nem kívánt személy 01:25.687 --> 01:35.023 olyan dolgokról érdeklődik, amelyeket nem akarnak neki odaadni, akkor azok egyszerűen nincsenek ott vagy nem hozzáférhetők. 01:35.023 --> 01:44.131 És hogy aztán ez ne legyen annyira feltűnő egyenként, most sok levéltár van, amelyek a városokban, gyakran a városházán vagy 01:44.131 --> 01:52.530 valamilyen régi épületben, akár egy régi kastélyban is voltak elhelyezve, ezeket most – állítólag a saját biztonságuk 01:52.530 --> 02:01.865 érdekében, ezeket a régi iratokból álló régi állományokat – távoli bunkerekbe, levéltárakba helyezték ki, bárhová. 02:01.865 --> 02:08.130 És akkor előre be kell jelenteni, hogy az ember ezt vagy azt a dokumentumot szeretné látni. 02:08.130 --> 02:13.555 És akkor hetente egyszer vagy kétszer odautaznak, és akkor visszahozzák, és akkor az embernek magának ismét a 02:13.555 --> 02:17.887 helyszínen kell lennie, hogy aztán ezt a papírt megtekinthesse. 02:17.887 --> 02:23.146 Sok éven át dolgoztam levéltárakban, hogy olyan történelmet írjak, amelyet még nem 02:23.146 --> 02:26.464 írtak meg így. És ez mindig is fáradságos volt. 02:26.464 --> 02:31.225 De ilyen körülmények között ez persze már szinte lehetetlen. 02:31.225 --> 02:36.185 Mert ahhoz, hogy az ember könyvet írjon, amelyet maga kutat fel, ahol nem egyszerűen a mesterséges 02:36.185 --> 02:42.064 intelligenciára hagyatkozik, ott az ember – hát nem is tudom – tucatnyi, száz, ezer oldalt olvas el. 02:42.064 --> 02:50.581 És amikor az ember először egyáltalán nem tudja pontosan, mit is kérjen – mert ezek a levéltári katalógusok gyakran 02:50.581 --> 02:58.465 nagyon homályosak –, és akkor pontosan meg kell mondania, melyik papírt szeretné, mindez nagyon nehézzé válik. 02:58.465 --> 03:05.438 Mert amikor aztán megkapja, és megállapítja, kinyitja – „Ó, ez mégsem az, amire szükségem lenne, nem az áll benne, ami 03:05.438 --> 03:09.827 segítene” –, akkor az egész levéltári látogatás hiábavaló volt. 03:09.827 --> 03:14.394 És az ember újra várhat a következő hétig, amíg megint hoznak valamit. 03:14.394 --> 03:20.576 Szóval ez már évek óta probléma, és nagyon felerősödik. 03:20.576 --> 03:28.290 És valóban, ha az ember a forrásokon akar dolgozni, ez nem egyszerű. 03:28.290 --> 03:32.293 És ha az ember azt mondja, hogy hiszen sok minden digitalizálva van, meg fog lepődni, 03:32.293 --> 03:34.661 hogy egyrészt milyen kevés van digitalizálva. 03:34.661 --> 03:40.270 És a digitális dolgoknál természetesen mindig megmarad egy kis kétely: 03:40.270 --> 03:45.317 Ez most minden volt? Hiányoznak oldalak? Egész füzetek hiányoznak? 03:45.317 --> 03:51.292 Ez valóban az, amit a cím alapján feltételeznék? 03:51.292 --> 03:56.242 A digitális dolgoknál olyan könnyen el lehet kattintani, törölni vagy eltüntetni valamit. 03:56.242 --> 04:02.634 Ez egészen más, mint amikor az ember kinyit egy régi dokumentumot, egy régi aktát a levéltárból, 04:02.634 --> 04:08.070 átolvassa, és valóban a régi papírt tartja a kezében. 04:08.070 --> 04:09.878 Igen, Ön említette a digitalizálást. 04:09.878 --> 04:14.811 Egyre több jelentés van arról, hogy a mesterséges intelligencia cégek régi könyveket vásárolnak fel, majd 04:14.811 --> 04:19.553 digitalizálják őket, és a nyelvi modelljeiket vagy egyéb MI-modelljeiket ezekkel táplálják. 04:19.553 --> 04:24.258 De a végén ezeket nem adják vissza, hanem ezeket a könyveket megsemmisítik. Mit gondol erről? 04:24.258 --> 04:27.122 Botrány. Szóval, sokkoló volt, amikor ezt hallottam. 04:27.122 --> 04:36.761 És a kétely és a rendszerkritika hátterével természetesen azonnal valami rosszat kell feltételeznem. 04:36.761 --> 04:40.720 Hiszen nem belátható, miért semmisítik meg a dolgokat a szkennelés után. 04:40.720 --> 04:46.247 A levéltárakban és könyvtárakban évtizedek óta szkennelik az állományokat. 04:46.247 --> 04:57.855 És most azt mondani, hogy utána megsemmisítik, hát erre nem találok igazi magyarázatot, amely ne feltételezne valami rosszat. 04:57.855 --> 05:05.968 Mert ezek a régi könyvek, amelyeket az antikváriumokból felvásároltak, gyakran már csak néhány példányban léteznek. 05:05.968 --> 05:09.833 És ha ezeket megsemmisítik, akkor már nincs hozzáférésünk hozzájuk. 05:09.833 --> 05:18.388 És ez valóban úgy hangzik, mint az „1984”-ben, amit Orwell leírt, hogy visszamenőleg folyamatosan változtatják a történelmet, 05:18.388 --> 05:23.296 hogy az a jelenhez illeszkedjen, és így a jövőt irányíthassák. 05:23.296 --> 05:34.475 És a munkáim során – Gerd és Renate Reuther sok mindent merítettek a történelemből – és ehhez sok régi könyvre van szükség. 05:34.475 --> 05:40.536 Hiszen nem mi vagyunk az elsők, akik kételkednek, vagy az elsők, akik hibákat tárnak fel vagy narratívákat kérdőjeleznek meg. 05:40.536 --> 05:46.559 És arra vagyunk utalva, hogy korábban már mások megválaszolták ezeket a kérdéseket, vagy 05:46.559 --> 05:49.869 maguk is ötletekre jutottak, és leírták azokat. 05:49.869 --> 05:58.290 Szükségünk van a könyveikre. Vagy egyszerűen szükségünk van az eredeti szövegre. Shakespeare-t újra és újra lefordítják. 05:58.290 --> 06:02.001 Ott lehet a modern szöveggel dolgozni, vagy a Bibliánál is ismerjük ezt. 06:02.001 --> 06:07.513 Hiszen azt is folyamatosan újrafordítják – és már most vannak változatok, ahol Isten nőnemű. 06:07.513 --> 06:12.652 Ilyenkor talán az ember, hogy tisztázza a dolgokat, azt mondaná: most szeretném elolvasni az eredeti 06:12.652 --> 06:16.217 fordításokat Luthertól vagy Zwinglitől, vagy akárkitől. 06:16.217 --> 06:24.692 Ha ezek az eredetik már nem állnak rendelkezésre, az végső soron valójában lehetetlenné teszi az igazi kutatást. 06:24.692 --> 06:31.175 És ez nemcsak rám, mint történészre vonatkozik, hanem minden más területre is, legyenek azok újságírók vagy 06:31.175 --> 06:35.103 bármely más szakterület, akár az orvostudomány vagy a jog. 06:35.103 --> 06:40.330 Az ember szeretne visszatekinteni és megkérdezni: hogyan kezdődött ez, hogyan is volt akkoriban valójában? 06:40.330 --> 06:48.796 És ha nincsenek régi könyveim, régi aktáim – akár ténylegesen eltűntek, akár csak le vannak zárva és valahol 06:48.796 --> 06:57.235 őrzik őket, de számomra, mint kutató számára már nem hozzáférhetők –, az már majdnem ugyanaz. 06:57.235 --> 07:01.502 És ez tárva-nyitva hagyja az ajtót a manipuláció előtt. 07:01.502 --> 07:06.183 Nos, Ön már sok könyvet elolvasott, és írt is róluk. 07:06.183 --> 07:12.522 Meg tudna talán említeni a nézőknek egy-két példát, ahol ellentmondásokba ütközött azzal kapcsolatban, ami 07:12.522 --> 07:16.958 általánosan elfogadott vélemény, és amit Ön maga talált? 07:16.958 --> 07:22.076 Nos, ha már a könyveknél tartunk, a legnyilvánvalóbb talán az alexandriai könyvtár. 07:22.076 --> 07:26.682 Ezt persze tényleg mindenki ismeri. De még nem találták meg. 07:26.682 --> 07:27.334 Hogyhogy? 07:27.334 --> 07:33.062 Egyetlen könyvet sem találtak, amely ott lett volna. 07:33.062 --> 07:36.996 És most tulajdonképpen azt kellene mondani, hogy tekercsek. De tekercseket sem találtak. 07:36.996 --> 07:40.846 Tehát nincs egyetlen könyv, nincs egyetlen kézirat, nincs egyetlen tekercs sem, amelyről azt 07:40.846 --> 07:43.799 lehetne mondani, hogy akkoriban ott volt a könyvtárban. 07:43.799 --> 07:49.152 Könyvjegyzék sincs, mondjuk úgy, valamilyen állománylista. 07:49.152 --> 07:55.302 És Alexandriában ásnak. Van ott egy régi, betemetett város, amelyet kiásnak. 07:55.302 --> 08:00.160 De a könyvtárat nem találják, pedig tényleg évtizedek óta – tudtommal – ásnak. 08:00.160 --> 08:03.731 És van ott valami, amit palotaegyüttesként határoznak meg. 08:03.731 --> 08:06.619 És azt mondják, hogy a palotaegyüttesben lesz. 08:06.619 --> 08:12.520 De nincs semmi, ami valahogyan specifikusan … – vannak alapfalak. De melyik helyiség akkor a könyvtár? 08:12.520 --> 08:17.671 És ha olyan hatalmas volt, ahogyan néha mesélik, akkor mégis kellene lennie valamilyen nyomnak. 08:17.671 --> 08:24.616 És itt megint a különbség. Ha utánaolvas az alexandriai könyvtárnak, egész könyvek és hosszú cikkek vannak róla. 08:24.616 --> 08:30.907 És lelkendeznek, hogy milyen nagy volt, hogy volt ott egy laboratórium, egy botanikus kert, egy állatkert. 08:30.907 --> 08:35.037 A tudósok, a filozófusok írtak, publikáltak. 08:35.037 --> 08:39.242 És aztán nem találok egy morzsányit sem. Ezt már kissé zavarónak találom. 08:39.242 --> 08:49.624 És ez a nagy pusztítás, amikor aztán minden nyomtalanul eltűnt, az antikvitás tudása úgymond, az is teljesen tisztázatlan. 08:49.624 --> 08:56.577 Szóval ez lepett meg a legjobban. Aztán azt gondoltam, hát, ezt tudni lehet. Volt valami háború vagy tűzvész. És akkor éppen… 08:56.577 --> 09:02.164 Szóval a becslések évszázadokra szólnak arról, hogy mikor tűnt el véglegesen. 09:02.164 --> 09:06.809 És ha az ember azt kérdezi, hát ki finanszírozott vagy szervezett volna egy ilyen mamutprojektet, 09:06.809 --> 09:10.717 hogyan is ment volna az? Az borzasztóan drága lett volna. 09:10.717 --> 09:18.886 Aztán ott van az ókorból az egyszerű magyarázat, hogy ezek az emberek, ezek az írnokok vagy könyvtárosok mindig lementek 09:18.886 --> 09:27.816 Alexandria kikötőjébe, átkutatták a hajókat, és lefoglalták a könyveket, amelyekre a könyvtárnak szüksége lehetett. 09:27.816 --> 09:37.222 Szóval ez talán egy kissé merész elmélet is, hogyan lehet egy könyvtárat hosszú távon felépíteni. 09:37.222 --> 09:42.072 De honnan származik egyáltalán a tudás egy létező vagy nem létező könyvtárról? 09:42.072 --> 09:46.108 Hiszen a világcsodák között van listázva, tehát valakinek írnia kellett róla. 09:46.108 --> 09:53.312 Pontosan, vannak történetek, vannak elbeszélések, de sajnos, és ezt most mind a „Tatort Vergangenheit”-ban, mind a „Tatort 09:53.312 --> 09:59.513 Gelehrtenstube”-ban tulajdonképpen csak most kellett igazán teljes mértékben megértenünk, hogy az ókorból 09:59.513 --> 10:03.365 gyakorlatilag egyáltalán nincsenek eredeti szövegeink. 10:03.365 --> 10:14.635 Hatalmas lyuk van az időben, amikor semmi sincs, és Európában nem tudtunk arról, hogy léteztek ókori szövegek, ókori írások stb. 10:14.635 --> 10:23.720 És aztán készül egy bizonyos láncolat az egyik kolostortól, hogy másoltak volna valamit, és egy másik kolostortól, és 10:23.720 --> 10:34.858 valahogy hirtelen – úgy 1200-tól, majd 1400, 1500 körül – tömegével találják az ókori szövegeket. Hirtelen ott vannak. 10:34.858 --> 10:45.101 Egy kicsit zavaró is, nem mindig teljesen hihető, főleg, ha tudjuk, hogy ő – több pápa titkos írnoka, tehát pápai titkár, aki 10:45.101 --> 10:52.886 nagyon érdeklődött e téma iránt – életében az összes ókori szerző mintegy felét megtalálta, épp 10:52.886 --> 10:57.414 akkor, amikor az iránta való érdeklődés felmerült. 10:57.414 --> 11:06.234 És a meglepő az, hogy e szövegek közül sokakat kolostorokban talált meg – állítólag – az Alpoktól északra. 11:06.234 --> 11:11.512 Nos, az ember azt gondolná, hogy ilyesmit talán még Alexandriában is lehet találni… 11:11.512 --> 11:12.270 Vagy Olaszországban. 11:12.270 --> 11:16.948 … vagy Szicíliában. Tehát az Alpoktól északra fekvő kolostorokban. 11:16.948 --> 11:22.977 Szóval ezek mind olyan dolgok, amelyek nagyon erősen felvetik azt a gondolatot, hogy ő maga 11:22.977 --> 11:26.248 írta vagy íratta – ezzel szépen meg is keresett. 11:26.248 --> 11:32.835 A fia aztán örökölt is, egész állományokat ókori írásokból, amelyeket később még ki is tudott adni… 11:32.835 --> 11:44.274 Szóval ott a jövőre termeltek – mondanám – a piacra termeltek, amely aztán kialakult, és szépen lehetett vele pénzt keresni. 11:44.274 --> 11:45.835 A pénzkeresés is egy téma. 11:45.835 --> 11:49.982 Ön maga is szerző. Kiadókkal van kapcsolatban. 11:49.982 --> 11:53.637 Hogy néz ki ott? Ön nem éppen a többségi véleményeket képviseli. 11:53.637 --> 11:55.830 Valószínűleg nem is tűnik egészen könnyűnek. 11:55.830 --> 12:03.093 Igen. Szóval ez nem csak az újságírókkal és bloggerekkel van így, hanem olyan emberekkel is, mint én, akik nem 12:03.093 --> 12:11.359 többségi véleményt képviselnek, akik nyíltan, eredményre nyitottan és evidenciára orientáltan kutatnak. 12:11.359 --> 12:17.890 És ha az ember aztán szinte szükségszerűen rendszerkritikussá válik, mert éppen sokat kételkedik és sokat 12:17.890 --> 12:21.676 kell megkérdőjeleznie, akkor nem könnyű dolga, egyszerűen. 12:21.676 --> 12:30.223 Az egyik dolog most már csak a digitális dolgok, ott persze félni kell, hogy hirtelen eltűnik. Ön is tapasztalta bizonyára. 12:30.223 --> 12:37.240 Vannak videók, néhány éve ez nagyon gyakori volt, és az ember megpróbál rákattintani, és a képernyő szürke marad. 12:37.240 --> 12:43.296 Vagy vannak olyan sorok, amelyeket már nem lehet látni, vagy nem találhatók meg, és így tovább. 12:43.296 --> 12:46.842 Tehát a digitális dolgoknál persze nagyon nehéz. 12:46.842 --> 12:53.462 Ezeket az e-könyveket is, amelyeket letölt az ember, kifizeti ugyan, de nem birtokolja őket. 12:53.462 --> 13:00.650 Az e-könyv jogainak tulajdonosai bármikor törölhetik, rendelkezhetnek felette vagy visszavonhatják 13:00.650 --> 13:04.583 azt a fiókot, amelyet az ember ott épít és fizet. 13:04.583 --> 13:10.803 Tehát nem válik az ember – mint egy könyv esetében – a tényleges tulajdonossá, ahol a könyvet a jövőre és a következő generációra 13:10.803 --> 13:14.360 is megőrizhetem, adományozhatom, vagy bármi mást tehetek vele. 13:14.360 --> 13:19.944 Tehát úgy döntöttünk, hogy Gerd és Renate Reuther nem publikál digitálisan, nem ad ki 13:19.944 --> 13:24.653 e-könyveket, hanem papírra nyomtatott könyveket készítünk. 13:24.653 --> 13:32.042 És ott már a korona előtt is az volt a probléma, hogy ha az ember nem egészen a főáramlat mentén dolgozik, hanem 13:32.042 --> 13:36.183 valóban kutat, akkor a nagy kiadók gyorsan elutasítják. 13:36.183 --> 13:40.761 Hozzá kell tennem, mindig nehéz egy nagy kiadónál elhelyezni egy könyvet. 13:40.761 --> 13:45.080 Szóval, az embernek nem kell rögtön valami rosszra gondolnia. 13:45.080 --> 13:51.065 De azért úgy van, hogy az ember ilyenkor a kis kiadókra van utalva. 13:51.065 --> 13:55.115 És a kis kiadóknak persze megint magasabbak a költségeik. 13:55.115 --> 13:58.534 A korona után például hirtelen nem kaptak papírt. 13:58.534 --> 14:02.539 Szóval ez először is probléma volt. Hogyan tudom újra kiadni a könyvet? 14:02.539 --> 14:07.545 A nyomda nem kap papírt, a kiadó nem tudja kiadni. 14:07.545 --> 14:11.180 És akkor persze a megoldás: Igen, az ember kap papírt, de az sok pénzbe kerül. 14:11.180 --> 14:15.513 És egy kis kiadó számára, amely csak kis példányszámokat nyomtat, minden sokkal drágább lesz. 14:15.513 --> 14:20.539 Tehát a kis kiadó kis könyvei drágábbak, mint a tömegtermelés. 14:20.539 --> 14:23.555 És a többi nagy kiadó számára ez sokkal egyszerűbb. 14:23.555 --> 14:29.133 Ők ugyanis gyakran együttműködő partnerek, vagy egy papírgyárhoz tartoznak. 14:29.133 --> 14:35.431 Ez azt jelenti, hogy csodálatos hozzáférésük van, nem kell aggódniuk a papír miatt. 14:35.431 --> 14:44.640 És most az EU – amelynek mindig vannak ilyen csodálatos ötletei – kitalálta, hogy igazolni kell, honnan származik a papír. 14:44.640 --> 14:55.124 Mégpedig a kiadó felel azért, hogy a nyomdában használt papír – amely felett valójában nem is igazán rendelkezhet – 14:55.124 --> 15:00.772 környezetbarát és ökológiailag helyes módon lett kivágva. 15:00.772 --> 15:10.374 Ehhez minden egyes papírlap esetében meg kell adni, hogy az adott fát hol vágták ki, GPS-koordinátákkal. 15:10.374 --> 15:15.817 És el lehet képzelni, hogy ezek a nyomdák, vagy először is a papírgyárak, amelyek még előbb vannak a 15:15.817 --> 15:21.697 láncban, gyakran Európa-szerte vagy nemzetközileg működő konszernek, nemzetközileg szerzik be a fákat. 15:21.697 --> 15:28.960 És akkor egy kis kiadónak bizonyítania kell, hogy a könyv melyik része melyik kis erdődarabból származik. 15:28.960 --> 15:34.782 Szóval ez óriási teher. A büntetések a létet megsemmisítőek, ezt ismerjük. 15:34.782 --> 15:39.092 De ez mégis abszurd, mert ha most a Lidl-ben mézet veszek, az áll rajta, hogy „EU- és nem 15:39.092 --> 15:41.925 EU-országokból” – tehát valahol ezen a világon termelték. 15:41.925 --> 15:42.605 Pontosan. 15:42.605 --> 15:44.406 És ezt megeszem, a könyvet pedig még csak meg sem eszem. 15:44.406 --> 15:50.430 Igen. Igen, de ez mégis olyan veszélyes termék, hogy nagyon pontosan nyomon kell követni, honnan származik a papír. 15:50.430 --> 15:56.585 És ott is persze egészen könnyen újra meg lehet húzni a csavart, és azt mondani: „Már használtak papírt, ahol 15:56.585 --> 16:00.726 illegálisan vágták ki a fát…” – mit tud az ember, amikor itt ül. 16:00.726 --> 16:05.663 És akkor már nem megy tovább, akkor kirekesztik az embert, vagy egy létét megsemmisítő büntetést kap. 16:05.663 --> 16:14.376 És az egész még tovább folytatódik, mert a könyv olyan veszélyes dolog, hogy szabályosan kell ártalmatlanítani. 16:14.376 --> 16:23.388 Erre is van egy EU-rendelet, a kiadónak most bizonyítania kell, és ez egy kis kiadó számára természetesen sokkal több 16:23.388 --> 16:28.905 bürokráciával és költséggel jár, mint egy óriás kiadó számára. 16:28.905 --> 16:37.336 Bizonyítani kell, hogy szabályosan, ökológiailag korrekt módon csomagolják, majd ökológiailag korrekt módon ártalmatlanítják. 16:37.336 --> 16:46.906 És ez különösen nehéz, ha egy német kiadó, mondjuk például, Franciaországba vagy Angliába vagy bárhová könyveket küld, akkor 16:46.906 --> 16:56.663 abban az országban fizetnie kell egy ügynököt, aki a helyszínen ellenőrzi és tanúsítja, hogy a könyv megfelelően van jelölve. 16:56.663 --> 17:02.945 Tehát pontosan rajta kell lennie, ki a gyártó, és annak a nevével kell kezeskednie és felelnie, valamint az 17:02.945 --> 17:09.076 ügynöknek kezeskednie és felelnie azért, hogy a könyvet adott esetben szabályosan ártalmatlanítják. 17:09.076 --> 17:14.109 Bár természetesen valóban nem lehet ellenőrizni, mit tesz egy esetleges vásárló a könyvvel. 17:14.109 --> 17:21.316 De mivel most minden országban, ha egy ilyen kis kiadónak talán évi öt megkeresése van, mondjuk kettő Párizsból és 17:21.316 --> 17:25.898 egy Stockholmból, akkor mindenhol fizetnie kell egy ügynököt. 17:25.898 --> 17:32.201 Szóval, a bürokrácia túlcsordul, és ez más termékekre is érvényes. 17:32.201 --> 17:41.365 De számomra most a könyv az, és nekem úgy tűnik, hogy ez megint inkább más irányba céloz, mint csak arról 17:41.365 --> 17:47.450 gondoskodni, hogy itt minden ökológiailag korrekt módon menjen. 17:47.450 --> 17:52.347 És ez megint a nagy konszernek és vállalatok és finanszírozók malmára hajtja a vizet. 17:52.347 --> 17:57.525 Pontosan. És akkor természetesen sok ember azt fogja mondani, hogy akkor már nem adok ki 17:57.525 --> 18:00.428 papírkönyvet, akkor csak e-könyv lesz belőle. 18:00.428 --> 18:07.593 De akkor ott van a könyv a tech-óriások teljes rendelkezésére állásában, vagy ahogy akarjuk nevezni őket, 18:07.593 --> 18:11.683 akik e mögött az egész digitális rendszer mögött állnak. 18:11.683 --> 18:16.382 És régen valóban veszélyesnek tartották a könyvet, és felgyújtották, máglyán 18:16.382 --> 18:20.345 elégették, néha a szerzőket is velük együtt. 18:20.345 --> 18:25.385 És most itt vannak a lángoló máglyák a digitális világban. 18:25.385 --> 18:33.468 A könyvek eltűnhetnek, bevonják őket, és a szerzővel is gyakran megesik, hogy aztán eltűnik, ha egy 18:33.468 --> 18:38.711 könyv nincs benne egy katalógusban, akkor láthatatlan. 18:38.711 --> 18:43.169 És akkor senki sem találja meg, és akkor senki sem tudja elolvasni. Még akkor is, ha a 18:43.169 --> 18:46.069 könyv kézzelfogható példányként valahol ott van. 18:46.069 --> 18:52.034 És sajnos meg kell állapítanom, Gerd és Renate Reuther nem szerepel minden katalógusban. 18:52.034 --> 18:58.649 Bár még szerepelnek a Nemzeti Könyvtárban, ott mindig utánanézünk, az köteles ezt megtenni, még 18:58.649 --> 19:06.043 megteszi, de más könyvtárak, városi könyvtárak, tartományi könyvtárak ezt már egyáltalán nem teszik meg. 19:06.043 --> 19:11.802 Azt is láttuk már, ami korábban magától értetődő volt, hogy a legkülönbözőbb tartományi könyvtárak megvásárolták a 19:11.802 --> 19:16.420 szakkönyveinket, hogy aztán az egyik vagy másik könyvtár ezt talán nem veszi észre rendesen, akkor 19:16.420 --> 19:19.783 talán fél évig van nála a könyv, és aztán eltűnik. 19:19.783 --> 19:26.460 Vagy már utánanéztem egy tartományi könyvtárban is, eddig, ha beírom a nevemet vagy egy könyvcímet, 19:26.460 --> 19:30.340 akkor ez jön: „Igen, a jelzet alatt megrendelheti.” 19:30.340 --> 19:36.361 Egy ideje azonban úgy van, hogy amikor ebben a nemzeti könyvtári katalógusban szeretnék utánanézni, regisztrálnom 19:36.361 --> 19:42.944 kell, tehát fel kell fednem, hogy esetleg érdeklődöm egyik vagy másik rendkívül veszélyes könyv iránt. 19:42.944 --> 19:50.141 És ami a nevemet illeti, akkor adott esetben előfordul, nem minden esetben, de láttam már, 19:50.141 --> 19:54.192 hogy özönével jönnek a találatok, 500 találat. 19:54.192 --> 20:01.633 Lehet, hogy az egyetlen könyvem, amelyet kerestem, benne van ebben az 500 találatban, de ki nézi át ezt az egészet? 20:01.633 --> 20:10.277 Tehát talán csak nem hivatalosan, de lehetetlenné teszik, hogy megtaláljam a könyvemet, vagy megrendeljem a könyvemet. 20:10.277 --> 20:19.658 És sajnos azt kell mondani, hogy a könyvtárak is közreműködnek ebben, tehát a könyvtárosok és a könyvesboltok is. 20:19.658 --> 20:27.810 Az ember azt gondolná, hogy a könyvesboltok a szerzők oldalán állnak, hiszen könyveket akarnak eladni, azt gondolná az ember. 20:27.810 --> 20:36.225 De sajnos már kaptam visszajelzéseket olvasóktól, akik valamilyen okból, az előadáson vagy akárhol, hallottak Gerd és Renate 20:36.225 --> 20:44.369 Reuther könyveiről, majd elmennek a bizalmukba ajánlott könyvesboltba, mondjuk így, és visszajönnek, ezt egyes esetekben 20:44.369 --> 20:49.934 hallom – persze nem olyan gyakran –, de hogy a könyvesboltban azt mondják, a könyv 20:49.934 --> 20:53.776 nincs, vagy a könyv nem rendelhető, ami nem igaz. 20:53.776 --> 21:00.669 A könyvek rendelhetők, a kiadónk nagyon igyekszik ez ügyben, folyamatosan utánnyomja őket. 21:00.669 --> 21:07.122 Tehát a könyvek ott vannak, de részben úgy tesznek, mintha nem lennének ott. 21:07.122 --> 21:13.293 És van itt még egy másik apróság, amelyet a digitális kapcsán szeretnék megemlíteni. 21:13.293 --> 21:19.549 VG WORT – nem tudom, hallott-e már róla, ez egy olyan szervezet, amely az írók jogait hivatott képviselni, hasonlóan a GEMA-hoz 21:19.549 --> 21:22.816 , amelyet talán inkább zeneművekkel kapcsolatban ismernek. 21:22.816 --> 21:29.073 Szóval, a VG WORT most, azt hiszem, két évvel ezelőtt bevezetett egy új szabályt, amely ellen még lehet 21:29.073 --> 21:32.925 tiltakozni, de hogy ez meddig tart, nem tudom. Én tiltakoztam. 21:32.925 --> 21:43.032 Az új szabály a következő: Minden könyv, amelyet egy szerző Németországban létrehoz, minden mű, amelyet 21:43.032 --> 21:50.755 bejelentenek a VG WORT-nak, automatikusan beszkennelhető. 21:50.755 --> 22:00.380 A beszkennelt szövegeket a MI bármikor, bármilyen formában felhasználhatja, és a beszkennelt anyag, a szövegek – tehát a 22:00.380 --> 22:10.326 szellemi tulajdonom, szövegek, tények, információk, amelyeken heteken és hónapokon át dolgoztam, amelyeken aztán még egyszer 22:10.326 --> 22:19.390 dolgoztam, hogy szépen megírjam, vagy úgy, hogy az olvasó el akarja olvasni – ezeket a szövegeket a MI egyszerűen 22:19.390 --> 22:30.060 kisajátítja, és – és most jön a java – harmadik feleknek továbbadhatja – és ezért „mentesül a felelősség alól”. 22:30.060 --> 22:38.923 Ez alapvetően azt jelenti, hogy bárki, aki ezen a MI-n keresztül hozzáfér, lemásolhatja a szövegeimet, a 22:38.923 --> 22:46.084 saját neve alatt kiadhatja, vagy bármit tehet velük, és én nem tehetek ellene semmit. 22:46.084 --> 22:54.334 Mert először is felelősségmentes – a harmadik felek, mint mindig, akik a szellemi tulajdonommal bánnak… 22:54.334 --> 22:59.642 És a legrosszabb az, hogy az egészet a VG WORT támogatja és vállalja érte a felelősséget, egy olyan 22:59.642 --> 23:05.669 szervezet, amelynek egyébként pénzt kell fizetnem, és amelynek az érdekeimet kellene képviselnie. 23:05.669 --> 23:14.907 Ahogy mondtam, jelenleg még lehet ellenkezni, de már hallottam, hogy a szerzők ezt nagyon lazán veszik, és nem igazán tudják 23:14.907 --> 23:24.145 elképzelni, de ha ez tömegesen történik, és hát nap mint nap folytatódik a tech-óriásokkal és a digitalizált világgal, akkor 23:24.145 --> 23:33.234 igazából nem is tudom, igen, az ember igazából nem is tud versenyezni az olcsó, MI-generált könyvekkel, amelyek aztán pont 23:33.234 --> 23:41.951 olyan nagyszerűek, mint a fáradságosan kidolgozott, úgymond saját maga által kutatott tudományos munka vagy újságírói 23:41.951 --> 23:47.283 munka vagy történelmi munka, vagy ahogy az ember látni akarja. 23:47.283 --> 23:49.830 Igen, ez tényleg őrület. 23:49.830 --> 23:55.689 Egy cikkben is, ez még egy kicsit tovább megy, az „öncenzúráról” beszélt, hogy egyáltalán el tudjon jutni a 23:55.689 --> 23:59.123 kiadókhoz, hogy egyáltalán könyveket tudjon publikálni. 23:59.123 --> 24:06.540 Ön „a rejtett kritika szubtilis technikáinak” nevezte, és a kérdésem: miért van erre egyáltalán szükség? 24:06.540 --> 24:09.196 Állítólag szabad társadalomban élünk. 24:09.196 --> 24:12.897 Ez is olyan mese, amelyen lassan túl kell lépnünk. 24:12.897 --> 24:19.826 Én is átéltem ezeket a sokkokat az elmúlt években, különösen természetesen az elmúlt öt-hat évben, amikor az ember körül 24:19.826 --> 24:25.601 minden összeomlani látszik, amikor azt hitte, ezek a társadalmunk pillérei, hogy a választásokat nem 24:25.601 --> 24:31.631 manipulálják, hogy szólásszabadságunk, tudományos szabadságunk, véleménynyilvánítási szabadságunk van. 24:31.631 --> 24:37.274 De mindenhol azt látjuk, hogy csavarják. És ez már nem olyan, mint amit tíz vagy húsz 24:37.274 --> 24:41.380 évvel ezelőtt teljesen természetesnek vártunk. 24:41.380 --> 24:50.785 És ha az ember egyáltalán még dolgozni szeretne független újságíróként, szabad kutatóként vagy akármiként, akkor végül már 24:50.785 --> 24:58.725 maga is cenzúrát gyakorol, egészen világosan, hiszen most már elég példát meséltem arról, hol mindenhol 24:58.725 --> 25:03.538 próbálnak fékezni, kontrollálni, cenzúrát gyakorolni. 25:03.538 --> 25:09.083 Az ember már meggondolja, egyáltalán foglalkozhatok-e még egy ilyen témával? 25:09.083 --> 25:14.781 Vagy meggondolja, nyíltan kimondhatok-e mindent, amit eközben találtam? 25:14.781 --> 25:23.067 Csak hogy az oltás témáját említsem. Ott minden oldalon magasra húzták a kerítéseket. 25:23.067 --> 25:26.236 És meg kell gondolni, milyen címeket hozunk. 25:26.236 --> 25:31.514 És természetesen a kiadót sem lehet kellemetlen helyzetbe hozni, vagy a kiadót magát. 25:31.514 --> 25:33.941 Egy kicsit óvatosan azzal, amit teszünk. 25:33.941 --> 25:38.542 Szóval minden oldalról egyre nehezebb és nehezebb. 25:38.542 --> 25:44.284 És az akadályok egyre magasabbak. De természetesen az igazságnál kell maradnunk. 25:44.284 --> 25:48.903 Keresnünk kell az igazságot. Önök ezt teszik, mi ezt tesszük. 25:48.903 --> 25:57.271 És azt gondolom, minél többen mernek még rámutatni erre az ellentmondásra a hirdetett szabadság és a szabadság 25:57.271 --> 26:05.601 tényleges maradványai, valamint a minket körülvevő kontrollmánia között, annál több tudatosság van jelen. 26:05.601 --> 26:08.278 És a tudatosság mindennek az alapja. 26:08.278 --> 26:19.490 És nem lehet igazán nyugodtan élni a hazugságok világában jó lelkiismerettel, vagy egyáltalán csak jövőbeli reménnyel. 26:19.490 --> 26:30.081 Mert egy élet, amelyet hazugságok vesznek körül és bélelnek ki, nem lehet igazán sikeres élet. Ezt nem tudom elképzelni. 26:30.081 --> 26:34.710 Van ez a dolog is, nincs helyes élet a hamisban. 26:34.710 --> 26:40.750 És még ha nem is biztos, hogy azzal, amit teszünk, áthatolunk, akkor is meg kell próbálni. 26:40.750 --> 26:49.302 És most tehát mi, Gerd és Renate Reuther, az örök kétely mellett állunk, hogy az ember éppen kételkedik, és ezt a kételyt ki is 26:49.302 --> 26:55.564 fejezi, majd azt mondja: „Nos, ez nekem mégis mesének tűnik, amit mesélnek nekem, nem illik a 26:55.564 --> 27:04.296 világtapasztalatomhoz, az élettapasztalatomhoz vagy ahhoz, amit éppen kutatak, amit eredményként találok.” 27:04.296 --> 27:12.033 És ezt csak én tehetem meg, Önök teszik meg, és én csak mindenki mást arra szólíthatok fel, hogy ne túl korán, ne féljen 27:12.033 --> 27:20.014 túl sokat, mert aki kételkedik, az – ez volt most a legutolsó, legújabb könyvünk: „Aki kételkedik, már nyert”. 27:20.014 --> 27:27.136 Mert minden kétely kinyit egy ajtót. Amint megkérdőjelezek valamit, két dolgot látok. 27:27.136 --> 27:35.082 Látom azt, amit hivatalosan mondanak, vagy amit mindig is hittem, és a kétellyel látok egy alternatívát. 27:35.082 --> 27:41.513 Ez sok embert megrémít, félelmet kelt bennük, mert elveszi a biztonságukat és a bizonyosságukat, 27:41.513 --> 27:44.467 de mégis kinyit egy ajtót. Két lehetőségem van. 27:44.467 --> 27:53.103 Dönthetek az egyik mellett, vagy valahol középen látok egy kompromisszumot, de azt gondolom, hogy ezt az ajtónyitást a 27:53.103 --> 28:01.884 kétely által – éppen nem csak olyasvalamiként kellene látni, ami megrázza a biztonságomat és félelmet kelt bennem, hanem 28:01.884 --> 28:10.698 olyasvalamiként, ami megszabadít a terhektől, a hazugságoktól és valótlanságoktól, és mindattól, amit rám tukmáltak. 28:10.698 --> 28:19.499 És minden kétely egy lépés a felszabadulás felé, ha nagyon nagyra akarjuk kifüggeszteni, az igazság felé. 28:19.499 --> 28:29.418 És ez sok apró dologban lehet, egészen kis mindennapi dolgokban, de egyszerűen csak azt mondani, ezt most nem hiszem el 28:29.418 --> 28:35.570 így, ezt most nem csinálom csak úgy, ezen előbb elgondolkodom. 28:35.570 --> 28:40.703 Szóval ez valóban egy egészen új világot nyit meg. 28:40.703 --> 28:45.930 Érdekes nyilatkozat, igen. Ön még beszélt a könyvek megsemmisítéséről. 28:45.930 --> 28:49.530 Van-e ehhez még valami útmutatása a nézők számára? 28:49.530 --> 28:53.274 Aligha lesz valakinek pénze arra, hogy saját könyvtárat hozzon létre. 28:53.274 --> 28:59.553 Azt mondják, a digitális dolog nem biztonságos, az ember valójában nem birtokolja, ami egyébként a WEF egész 28:59.553 --> 29:04.223 agendaájának is megfelel, hogy az ember ne birtokoljon semmit. 29:04.223 --> 29:08.040 Mit lehet tenni? Hogyan lehet megőrizni a tudást a következő generáció számára? 29:08.040 --> 29:15.589 Igen. Volt egyszer ez a film, a „Fahrenheit 451” , amelyben az emberek könyveket tanultak meg 29:15.589 --> 29:19.865 kívülről, mert a hatóságok elpusztították a könyveket. 29:19.865 --> 29:22.203 Ez egy olyan állam volt, amely nem akart többé könyveket látni. 29:22.203 --> 29:28.366 És akkor néhányan azt mondták, meg kell mentenünk a könyveket a következő generációk számára, és kívülről megtanulták őket. 29:28.366 --> 29:33.136 Ez egy nagyon szélsőséges utópia. Ezt most nem így mondom. 29:33.136 --> 29:39.727 De először is természetesen már az is segít, ha az ember azokról a könyvekről, amelyeket maga olvasott, másokkal beszél. 29:39.727 --> 29:46.876 És akkor a gondolat legalább – nem kell szó szerintinek lennie, de a gondolat, az ötlet, a könyv, a szerző alapvető 29:46.876 --> 29:51.403 lényege – már továbbadódik. Szóval azt hiszem, ez nagyon fontos. 29:51.403 --> 29:56.579 Magunk olvasni könyveket – azokat részben még most is be lehet szerezni könyvtárakból, vagy könyvesboltokból, vagy amit 29:56.579 --> 30:00.841 természetesen mindig megtehet az ember, ha pénzt akar spórolni – mi is ezt tesszük, mert olyan sok 30:00.841 --> 30:03.345 könyvre van szükségünk –, használt könyveket vásárolni. 30:03.345 --> 30:07.490 Vannak cégek, amelyek ezt csinálják, használt könyveket kínálnak kedvező áron. 30:07.490 --> 30:13.010 Ez most még működik. Vásárolni, de igen, mondanom kell valamit: vásárolni, és a legszebbet megőrizni. 30:13.010 --> 30:19.803 Szóval ez biztosan egy fontos út. Vagy magunk is papírra vetni valamit, és azt lefűzni. 30:19.803 --> 30:23.438 Az ember úgysem jegyez meg mindent, főleg ahogy öregszik, egyre többet felejt. 30:23.438 --> 30:30.926 És ez is nagyon érdekes, hiszen nem kell az összes könyvet megőrizni – ezt régen nagyon gyakran csinálták –, az ember 30:30.926 --> 30:34.263 megjelölte tollal, kiírta magának, és csak azt tartotta meg. 30:34.263 --> 30:40.891 És akkor természetesen ajánlhatom a saját rendszerüket a Kla.TV-nél, ahol azt mondjuk, 30:40.891 --> 30:45.115 decentralizáltan valahogy meg kell őriznünk, hogy ne vesszen el. 30:45.115 --> 30:51.748 És mindenki, akinek, ó, nem is tudom, csak öt könyve van otthon, annak nem kell 5000-nek lennie, az is 30:51.748 --> 30:55.622 hozzájárult már valamihez, ha 80 milliószor öt könyvet veszünk. 30:55.622 --> 30:58.823 Nagyban kell gondolkodni és kicsiben kezdeni, akkor menni fog. 30:58.823 --> 31:00.120 Nagyon jó nyilatkozat. 31:00.120 --> 31:03.679 Köszönjük, Dr. Renate Reuther asszony, ezt az érdekes interjút. 31:03.679 --> 31:05.958 Köszönöm. 31:09.794 --> 31:17.913 Ukrajna, Oroszország, Izrael, Gáza, USA, Irán – a harmadik világháború küszöbén állunk? 31:17.913 --> 31:23.381 Egy háborúban először az igazság hal meg, és vele az igazi történetírás. 31:23.381 --> 31:30.061 Míg Európa kormányai korlátlanul fektetnek fegyverekbe és haderőbe, a Kla.TV több mint 25 000 adásban 31:30.061 --> 31:34.261 leplezte le a háborús uszítókat és aljas módszereiket. 31:34.261 --> 31:39.041 Mentsd meg az igazi történetírást, mielőtt még egyszer meghamisítják. 31:39.041 --> 31:45.611 Hogyan? Kattints most a videóleírásban lévő linkre: www.kla.tv/2plus. 31:45.611 --> 31:51.393 És szerezd meg magadnak a ingyenes történelmi archívumot, amelynek munkavégzési értéke egymilliárd frank. 31:51.393 --> 32:00.876 Töltsd ki most a űrlapot, és exkluzív ingyenes merevlemezt kapsz ajándékba közvetlenül a helyi Kla.TV-munkatársad kezéből. 32:00.876 --> 32:08.430 Tényleg ingyenes? Teljesen. Az egyetlen ár az, hogy támogatod ezt az egyedülálló történelmi archívumot 32:08.430 --> 32:12.994 másolni és ingyen továbbadni két további kapcsolatnak. 32:12.994 --> 32:15.140 Mentsd meg velünk ezt a világot.