Venezuela, Grönland, Palesztina, Irán: Geopolitikai definíció – Interjú James Corbett-tel

Az adás szövege
Letöltés

PDF (.pdf)

Word (.docx)

01.05.2026 | www.kla.tv/41129

[Kla.TV:] Nagyszerű, hogy James Corbett megint itt van velünk a kla.TV vendégeként. James, köszönöm szépen, hogy beleegyezett egy újabb interjúba! [James Corbett:] Köszönöm szépen a meghívást. [Kla.TV:] Szeretném hallani James Corbett véleményét Amerika furcsa viselkedéséről Iránnal, Grönlanddal, Venezuelával, Kubával és Palesztinával szemben. Tudom, hogy ez egy szerteágazó téma, de két óránk van rá, hogy minderről beszéljünk. Esetleg össze tudná foglalni röviden és tömören ezt az akár őrültnek is nevezhető amerikai politikát, vagy szeretne pontról pontra végigmenni a kérdéseken? [James Corbett:] Javaslom, hogy osszuk fel két csoportra ezt a témát. Azt mondanám, hogy Irán és Palesztina és az ott zajló események határozottan összefüggnek. És a közös tényezőt az USA álláspontjában mindkét helyzetben természetesen Izrael jelenti. És úgy gondolom, hogy Izrael törekvése arra, hogy aláássa Irán, mint potenciális regionális riválisa stabilitását, teljes mértékben megmagyarázza, hogy az USA miért képviseli ezt az álláspontot Iránnal szemben. Az egész világon hiszi bárki is, hogy az amerikai kormány azért vesz részt az iráni rezsim destabilizálásában, mert törődik az iráni néppel, és azt akarja, hogy ott demokrácia alakuljon ki és egyebek? Természetesen nem. Elég érettek vagyunk már ahhoz, hogy megértsük, hogy ez teljes képtelenség és ostobaság. Mi tehát a valódi válasz erre a kérdésre? Nos, azt hiszem, ennek inkább ahhoz a cionista frakcióhoz van köze, amely egy Nagy-Izraelt akar létrehozni, és felismeri, hogy Irán egy ilyen állam létrehozásának útjában állna. Természetesen a Hezbollah-val és más olyan csoportokkal együtt, amelyek Izrael ellen és természetesen Palesztinában is tevékenykednek. Kérdés, hogy Trump most valóban az a minden hájjal megkent üzletember-e, akinek a nyilvánosság látja, és tényleg pusztán egy Trump-Gázát szándékozik-e felépíteni tengerparti kaszinókkal és egyebekkel? És ki tudja mi mindent akar még kiépíteni az online Trump-rajongók támogatásával, ami a mesterséges intelligencia szörnyszülött fantáziájából származik? Mennyire játszhat ez szerepet az elképzeléseiben? Csak azért van ott az elnöki székben, mert valójában barátjával és cinkosával, a szó szerint el nem ítélt háborús bűnös Benjamin Netanjahuval működik együtt. Azt hiszem, ez megmagyarázza a geopolitikai spektrumnak ezt az oldalát. Beszélhetünk akár "Donroe-doktrínáról" is [Donroe-doktrína = utalás a Monroe-doktrínára (1823-ból) Donald Trump kapcsán. A Monroe-doktrína kimondta, hogy minden külföldi beavatkozás Észak-, Közép- és Dél-Amerikában veszélyt jelent az USA-ra. Ebből fejlődött ki az USA fennhatósága mindkét amerikai kontinens felett] és annak különböző hatásairól Venezuelára, Kubára, Grönlandra és a nyugati félteke más országaira. Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést egy igen érdekes térképpel összevetve kell megvizsgálnunk, amely megtalálható a Cornell Könyvtárban. Ha szeretnék letölteni, online elérhető egészen nagy felbontásban. A neve "Technate of America" Ezt a térképet 1940-ben Howard Scott készítette, egy abszolút sarlatán, akinek valahogyan sikerült bejutnia az 1920-as és 30-as években a tudomány és a társadalom elit köreibe, hogy megalapítsa a Technocracy Inc. nevű szervezetet, amely a társadalom technokraták általi kialakítását tűzte zászlajára. Elsősorban mérnökök és tudósok voltak, akik pontosan tudták, hogyan kell egyensúlyba hozni a gazdaságban a tőke bevitelét és kivételét, hogy megállítsák a gazdaság nagy ingadozásait. Ezek természetesen a nagy gazdasági világválságot átélő emberek életének meghatározó jellemzői voltak, akik azon töprengtek, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát a megbukott kapitalizmusban. Nos, ott volt Howard Scott és barátja, M. King Hubbert, a Shell Oil kutatója, aki többek között az olajpiaccal foglalkozott, és a Hubbert-görbéről vagyis az olajcsúcs-elméletről ismert. Mindenesetre ő vetette fel az olajcsúcs témáját. Ő írta a "Technocracy Study Course" című átfogó tanulmányt arról, hogy hogyan fognak a technokraták uralkodni a "Technat" nevű birodalom felett. Ennek értelmében kijelentették: "Nem akarunk kormányokat. Nem akarunk választott politikusokat. Semmi ilyesmit nem akarunk. Technokráciát fogunk létrehozni." És ahogy az interneten található térképen is látható, az amerikai Technat magában foglalja Grönlandot is. Érdekes módon Venezuela, Kuba, Panama, Közép-Amerika stb. egy részét is magában foglalja. Mindezek egyetlen egységbe, az "Amerikai Technatba" tömörülnének, a technokraták irányításával. Nos, nyilvánvalóan a Technocracy Inc. már régóta létezik. Valójában még mindig létezik, de jelenleg csak egy alapszervezet. A technokrácia eszméje azonban a 21. században is aktuális. Van néhány érdekes történelmi párhuzam néhány olyan emberrel, akik ma is jelen vannak a nemzetközi színtéren, mint például Elon Musk, akinek kanadai nagyapja valójában a Technocracy Inc. tagja volt az 1930-as években Saskatchewanban, mielőtt kiutasították Kanadából, majd végül Dél-Afrikában kötött ki, ahonnan a Musk család származik. A nagyapja Joshua Haldeman. Nézzék csak meg és ellenőrizzék ezeket az adatokat! [James Corbett:] Ez mind igaz. A nagyapja tőzsgyökeres technokrata volt. Ráadásul Elon Musk olyan dolgokat tweetel, mint "Előkészületek a Mars Technokrácia létrehozására" és hasonlók. Úgy gondolom tehát, hogy a technokrácia egy olyan lencse, amelyen keresztül ezt a szemünk láttára kifejlődő Donroe-doktrínát megérthetjük. [Donroe-doktrína = utalás a Monroe-doktrínára (1823) Donald Trumppal összefüggésben. A Monroe-doktrína kimondta, hogy minden külföldi beavatkozás Észak-, Közép- és Dél-Amerikában veszélyt jelent az USA-ra. Ebből fejlődött ki az USA fennhatósága mindkét amerikai kontinens felett]. Ami ebből valóban ki fog alakulni, az a nyugati félteke egyesülése ebben az amerikai "Technate" biroldalomban. [Kla.TV:] Nos, ez a fejlemény, úgy értem, túlságosan is nehéz lett volna elképzelni, hogy a közeljövőben ezeknek az országoknak az inváziója fog megtörténni. Úgy értem, nem tudtuk volna elképzelni, hogy csapatokat állomásoztatnak majd Grönlandon, Venezuelában vagy Kubában, ugye? [James Corbett:] Nem. Szeretném ezt részletesebben kifejteni. Vegyük példaként Grönlandot. Ezt nagyon világosan láttuk az elmúlt hónap során. [Kla.TV:] Igen. [James Corbett:] Egyszeriben a Világgazdasági Fórum fő vitatémája az lett, hogy Trump megtámadja-e Grönlandot? A NATO arról beszél, hogy csapatokat állomásoztatna ott, Kanada pedig Grönland segítségére akart sietni - teljes őrület. [James Corbett:] És aztán eljutottunk oda, hogy Trump bejelentette: "Hát, nem fogjuk erőszakkal elfoglalni". Így aztán ez csak egy újabb tárgyalási stratégiának tűnik. Trump nyilvánvalóan ráveszi az embereket, hogy egy témáról gondolkodjanak és beszéljenek, majd visszalép, hogy úgy tűnjön, ezek után meg tudnak majd egyezni. De persze mindez csak terelés volt, mert valójában az USA-nak már van egy működő katonai bázisa Grönlandon. A második világháború óta hosszú távú megállapodás van érvényben Dániával az amerikai erők Grönlandon való állomásoztatásáról, amelyeket több mint fél évszázada, azaz mintegy 80 éve telepítettek oda. Tehát az a gondolat, hogy valaha is szükség lenne egy teljes körű amerikai invázióra ahhoz, hogy mindez megtörténjen, okafogyottnak tűnik, de talán éppen ez a lényeg. Nem, a katonai aspketus valójában nem jelenti az operatív részét ennek a stratégiának. Bizonyos értelemben erőforrások biztosításáról van szó, beleértve természetesen a ritkaföldfémek és más nyersanyagok lelőhelyeit, amelyek Grönlandon nyilvánvalóan bőségesen állnak rendelkezésre, és csak arra várnak, hogy kibányásszák az Északi-sarkvidékért folytatott, geopolitikai indíttatású versenyben. Pontosabban azonban az erőforrásoknak az amerikai Technat számára történő biztosításáról van szó, vagyis a jelenleg kialakulóban lévő politikai struktúra számára. Úgy gondolom, hogy egy ideje már felkészítenek bennünket ezeknek a nagyobb geopolitikai regionális egységeknek a konszolidációjára, mert egy ideje már látjuk a NATO és a BRICS-országok közötti többpólusú küzdelmet a geopolitika nagy sakktábláján. Azt hiszem, felkészítettek bennünket arra az elképzelésre, hogy létrejön egy észak-amerikai vagy nyugati féltekei, kontinentális, regionális biztonsági apparátus. Vajon ténylegesen egy kormány lesz az, amely mindezt a helyszínen lévő csapatokkal fogja végrehajtani? Nem hiszem, hogy ez a legvalószínűbb változat. A 21. században a fejlődés döntő tényezője lehet egyfajta politikai, gazdasági egyesülés az ellátási útvonalak és ellátási láncok tekintetében is. [Kla.TV:] A kérdéssel kapcsolatban a következőket szeretném előrebocsátani: Nézzük meg a két iraki háborút és azt az átmeneti időszakot, amikor Clinton elnök volt hatalmon az Egyesült Államokban, és akkor továbbra is gazdasági embargó volt Irakkal szemben. Még mindig repüléstilalmi zóna volt érvényben. Azt hiszem, még mindig bombáztuk is őket. Természetesen sokféle szállítmányt blokkoltunk, beleértve, amennyire tudom, a gyógyszereket és az élelmiszert is. Tehát mondhatnánk, hogy ez az átmeneti időszak egyszerűen a háború folytatása volt, és a háborúnak valójában nem volt vége? [James Corbett:] Pontosan, így volt. Szóval a háború folytatódott, csak más formát öltött. És akkoriban természetesen a polgári lakosságot súlytotta. És ez valójában ismert és szándékos volt. Mert persze ott van az a hírhedt klip, amelyben Madeleine Albright az 1990-es években a "60 Minutes" című műsorban arról a félmillió iraki gyerekről beszél, akik a szankciók következtében haltak meg. Erre ő azt mondta: "Hát, tudják, megérte ezen az áron." Ezt mondta abban a hírhedt videóban, melyet remélem, az emberek már láttak azóta. Tehát igen, ez egyszerűen háború volt, csak más eszközökkel. [Kla.TV:] Hadviselés más eszközökkel. Ha tehát a gazdasági fojtogatást háborúnak tekintjük, nézzük csak meg Venezuela és Kuba esetét is. Gondoljunk csak az elkobzott olajszállító tartályhajóra, amely Venezuelából Kubába tartott. Egy olyan országról van szó, amely már így is nehéz helyzetben van. Úgy gondolom, hogy számukra egy olajszállító tartályhajó elvesztése igen jelentős csapást jelenthet. Tehát háborúban állunk Venezuelával és Kubával abban az értelemben, hogy gazdaságilag megfojtjuk ezeket az országokat? Az USA jelenleg háborúban áll Venezuelával és Kubával? [James Corbett:] Úgy veszem észre, hogy az elmúlt hónapokban egyértelműen hadiállapot alakult ki Venezuelával. Talán ez a háborús állapot már nem áll fenn, egyszerűen azért, mert Amerika nyilvánvalóan elérte azt a célját, hogy a jelenlegi venezuelai kormányt tetszés szerint ellenőrizni tudja. Amennyiben a venezuelai kormány most eleget tesz az amerikai követeléseknek, feltételezem, hogy nincs hadiállapot. De természetesen fennáll a háború valós veszélye. És igen, még mindig érvényben vannak a gazdasági blokád egyes elemei, de szerintem ez csak az amerikai vállalati érdekek megalapozását szolgálja, hogy lényegében átvegyék az olajipar stb. irányítását. Természetesen már láttuk, hogy ezt kifejezetten megemlítették Venezuela hatalomátvételének okaként. Persze nem hiszem, hogy mindössze erről szólt az egész történet, de mindenképpen hozzájárult. Amíg a jelenlegi venezuelai kormány eleget tesz az amerikai követeléseknek, addig szerintem Amerika örül, hogy nem vesz részt ebben a háborúban. [Kla.TV:] Igen. Ön szerint ezeket a vállalati érdekeket Kubában is sikeresen érvényesítik? Gondolja, hogy a kubai nép hamarosan élvezheti a McDonald's és a BlackRock megjelenését és minden mást, amit mi élvezünk az Egyesült Államokban? [James Corbett:] Ha a jelenlegi kormány eléri a célját, akkor úgy tűnik, hogy minden ebbe az irányba halad. És ha nem tudja keresztülvinni az akaratát, legalábbis nem úgy, ahogyan szeretné, akkor egyfajta spontán népfelkelés törhet ki, amikor az emberek elkezdenek fellázadni a kormányuk ellen a fojtogató blokádok miatt, amelyeknek végső soron megvan a politikai hatása. Ha nem ez történik, akkor már láttuk, hogy az amerikai elnöknek szokása, hogy a Navy SEAL 6. csapatát [elit amerikai tengerészgyalogos egység] vagy bárkit elküld, hogy elrabolják azokat, akik éppen hatalmon vannak, és megtesznek bármi mást, amit meg kell tenni. Mondhatjuk-e egyáltalán, hogy van bármi, amit kizárnak? Nem, természetesen nem. Úgy gondolom, hogy mindaz, amit már láttunk, például Venezuelában, elképzelhető Kubában is. [Kla.TV:] Oké, oké. Nos, James Corbett, köszönjük szépen! Minden jót kívánok! És remélem viszontlátjuk majd a Kla.TV-nél valamikor. [James Corbett:] Köszönöm szépen a meghívást! Ukrajna, Oroszország, Izrael, Gáza, USA, Irán. Egy harmadik világháború küszöbén állunk? Egy háborúban először az igazság hal meg, és azzal együtt a hiteles történelemírás. Miközben az európai kormányok korlátlan összegeket fektetnek fegyverekbe és fegyverkezésbe, a Kla.tv több mint 25 000 műsorában leplezte le a háborúpártiakat és alattomos módszereiket. Biztonságos, igaz történetírás, mielőtt meghamisítják. Hogyan? Kattintson most a videó leírásában található linkre www.kla.tv/2plus és szerezze meg az egymilliárd frank munkaértékű ingyenes történelmi archívumot. Töltse ki az űrlapot most, és egy exkluzív, ingyenes merevlemezt kap közvetlenül a Kla.tv regionális munkatársától. Valóban ingyenes? Teljes mértékben. Az ára az mindössze az, hogy Ön segít lemásolni ezt az egyedülálló történelmi archívumot, és ingyenesen továbbadja két másik ismerősének. Mentse meg velünk ezt a világot.

Szerző: ---

Források/Linkek: https://www.creativecommons.org/licenses/