Szíria: Aszad bukásának háttere (Krissy Riegertől, Daniele Ganser, Ernst Wolff és Seymour Hersh idézeteivel)

11.01.2025 | www.kla.tv/31689

A szíriai helyzet egyre inkább eszkalálódik. De mi köze van ehhez az USA-nak? Mi köze van ehhez Oroszországnak? Mit mond erről például Daniele Ganser és mit mond Ernst Wolff? Kedves nézőim, a nevem Krissy Rieger az Investmentakademie Rieger Consultingtól. Azt akarom mondani, hogy nagyon sok bizonyítékon alapuló állítással szolgálhatok. Szeretném mindezt továbbadni, hogy egy kicsit jobban megértsék a helyzetet, hogy felismerjék az összefüggéseket, és ennnek alapján valóban kialakíthassák a saját véleményüket. November vége óta a szíriai helyzet tovább romlott. A lázadó csoportok a közelmúltban több várost is elfoglaltak, Damaszkuszban pedig offenzíva van folyamatban. Most különböző jelentések érkeznek az ottani helyzetről, ezért fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen véleményt lehetne egyáltalán kialakítani erről? Ebből a célból különböző nyilatkozatokat gyűjtöttem össze az Önök számára, múltbeli és mostani kijelentéseket, amelyek egy kicsit közelebbről világítják meg ezeket az összefüggéseket. A "Die Zeit" ezt írja: "A szíriai hadsereg véget vetett Assad uralmának - felkelők vannak Baschar al-Assad damaszkuszi palotájában". Assad elnökről, legalábbis a volt elnökről van szó, akiről most mindent elmondok. "A diktátor állítólag elhagyta Szíriát." Ezért nevezhetjük elnöknek. "A kormány kész átadni a hatalmat." - Ezt írja a Die Zeit. A szíriai főváros, Damaszkusz a HTS iszlamista milícia által vezetett lázadó szövetség kezére került. Az Assad-rezsim megbukott. Ezt először maguk a milicisták jelentették be vasárnap, majd nem sokkal később a szíriai hadsereg is. Most különböző videókat láthatunk a közösségi médiában, amelyeken a szíriai hadsereg tagjai sietve civil ruhát öltenek, és megpróbálják egyszerűen elhagyni a falvakat, hogy a lehető legjobban keveredjenek ki ebből a helyzetből. Néhány napon belül olyan fontos városok estek el, mint Aleppo, Homs és Daraa. Az a nagy kérdés, hogy mi is történt ott. Az évek óta tartó, mondhatni, viszonylag holtpontra jutott szíriai polgárháború közepette, néhány héttel ezelőtt az iszlamista milícisták, vagyis lázadó csoportok, nagyszabású offenzívát indítottak, majd ennek során megdöntötték a jelenlegi, illetve a közelmúltbeli Assad által vezetett szíriai kormányt. Az első kérdés: egyáltalán klasszikus polgárháborúként indult ez? Ez nagyon-nagyon fontos. Például, ha Ukrajnát nézzük, egyáltalán azt történt ott, aminek látszik? Erről már többször is beszámoltam: Nem, nem az történt. Most pedig úgy tűnik, hogy Szíriában sem az történik, amiről nekünk beszámolnak. Mindenesetre egy klasszikus polgárháborúban a polgárok hacolnak a kormány ellen. Ez történt? Itt van egy nyilatkozat Madelyn Hoffmantól, a New Jersey Peace Action képviseletében. Ezt állítja: "16 éve békeaktivista vagyok, és Szíriába utaztam, hogy felmérjem a helyzetet. Szíriában nem polgárháború zajlik. Annak ellenére, hogy állandóan ezt hall halljuk, ez nem igaz. Assad nem a népe ellen harcol. Assad külföldről támogatott zsoldosok és terroristák ellen harcol. Katarból, Szaúd-Arábiából, Törökországból, az USA-ból és Izraelből érkezik a támogatás. De nekünk, az USA-nak nincs jogunk ahhoz, hogy rendszerváltást hajtsunk végre Szíriában. Ez tilos. Abba kell hagynunk a zsoldosok támogatását Szíriában." Ez mindjárt teljesen más megvilágításba helyezi az egész szituációt. De nézzük tovább. Ki az az Assad? A Wikipédiában található ismertetőt már meg is változtatták róla. Furcsamód éppen ma. Baschar Assad szíriai politikus, aki 2000-től 2024-ig, azaz a mai napig Szíria elnöke volt, és diktatórikus módon irányította az országot. Ez már a módosított változat. Maga Assad azt mondta, hogy segítséget kér a keresztények számára, akiket nagy veszély fenyeget. Szíriában ugyanis vallási konfliktus is van. Egy újsgácikkben például ez szerepel: "A keresztények az első számú áldozatok. A keresztények száma Szíriában folyamatosan csökken. Erről panaszkodik Matthias Kopp közel-kelet szakértő. A jelenlegi helyzetük Aleppóban rettenetes." Tudtad, hogy Szíria egykor keresztény volt, és hogy mostanra a keresztények legnagyobb részét fokozatosan elűzték? Álllítólag 2019-ig, azaz nagyon rövid idő alatt, megint mintegy 500 000 keresztény hagyta el az országot. Most pedig arról beszélnek, hogy - ha ez igaz - 8-10 százalékra tehető a még Szíriában élő keresztények aránya. Egy másik érdekes beszámoló is van itt egy oknyomozó újságírótól, Seymour Hershtől, aki többek között az Északi Áramlat gázvezeték történetével foglalkozott, ami aztán eléggé megtépázta hírnevét, legalábbis a fősodratú médiában. Ő ezt állította 2016-ban: "2006-ban William Roebuck, aki az Egyesült Államok damaszkuszi nagykövetségén dolgozott, azt javasolta, hogy Assad destabilizálása érdekében szítsák fel a vallási feszültségeket Szíriában. Egy másik, 2006-os jelentés szerint az amerikai nagykövetség 5 millió dollárt költött a rezsimkritikusok finanszírozására." Itt is az a kérdés, hogy mi áll e mögött? Ebben is több szereplő vesz részt, mint gondolnánk. Mindig ez a helyzet. Amikor egy konfliktus kirobban, mindig azt gondoljuk, hogy az csak a nép és a kormány közötti ellentétről szólhat. Itt azonban Oroszország is belekeveredett például a konfliktusba, nem csak az USA. Oroszország is érintett, és az USA-t vádolja. Oroszország, Törökország és Irán külügyminiszterei a katari fővárosban, Dohában találkoztak, hogy megvitassák a szíriai események gyors alakulását. Lavrov, orosz külügyminiszter pedig arról biztosította Damaszkuszt, hogy Moszkva továbbra is támogatni fogja a hadsereget a terrortámadások ellen. Idézet: "Oroszország feladata a szíriai terrorista csoportok legyőzése. Még akkor is, ha azt mondják, hogy már nem terroristák. Az amerikai kormány politikáját tette felelőssé az eszkalációért, és azt állította, hogy a szíriai nép egy új geopolitikai kísérlet áldozatává vált." A három ország nevében párbeszédet sürgetett a szíriai kormány és az ellenzéki harcosok között. Most azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Assadot bukni hagyják, és nem fogják sokáig támogatni. Még Irán is, amely szintén támogatásáról biztosította Assadot, kivonta katonai vezetőit és személyzetét Szíriából, vagy legalábbis megkezdte ezt. Tehát inkább úgy tűnik, hogy Assad támogatása teljesen megszűnt. Láthatjuk tehát, hogy Oroszország is belekeveredett ebbe, és egyre több és több szereplő vesz részt mindebben. Gondolhatjuk, hogy Németország véleménye sem lesz távol ettől. Hiszen látjuk, hogy mi történik most Ukrajnában. Nos, mit mond Daniele Ganser Szíriáról? Nézzünk csak bele: "2011-ben, Obama alatt, a Szíria elleni támadás idején. Itt van Szíria a fővárossal, Damaszkusszal. Az akkori helyzet az volt, hogy az USA meg akarta buktatni Assadot, Szíria elnökét. Ez azonban nem sikerült. Így aztán a líbiai háború után mindjárt a szíriai háború következett. Assadot azonban nem lehetett megbuktatni, hiába próbálkozott ezzel az USA. Az USA 2014-ben kezdte el bombázni Szíriát. Ugyanakkor már 2011-ben titokban beavatkoztak Szíriában." Tehát Ganser szerint a Szíria elleni támadás már 2011-ben megkezdődött, legalábbis az USA részéről. Talán emlékeznek arra is, hogy 2011-ben, az arab tavasz folyamán Szíriában polgárháború robbant ki. Az arab tavasz az afrikai és közel-keleti arab országokon végigsöprő tiltakozási hullámok sorozata volt. 2014-ben pedig következett a hivatalos támadás. Most hallgassunk bele Obama egy 2014-es beszédébe. Idézet: "Barbár módon lefejeztek két amerikai újságírót. Az IS fenyegetést jelent Irak és Szíria lakosságára. Ha nem szállnak szembe velük, ezek a terroristák az egész régiót és az Egyesült Államokat is fenyegetni fogják. Az IS elleni harcban nem támaszkodhatunk az Assad-rezsimre, amely a saját népét terroizálja. Ez a rezsim elvesztette legitimitását." Itt van még egy régi újságcikk is, amelyben ez áll: "Végre! Obama megragadja a furkósbotot! Ma este az USA először avatkozott be hivatalosan a szíriai háborúba." A "hivatalosan" kifejezésen van itt a hangsúly. Azelőtt más módon, más jelleggel történtek a beavatkozások. Oroszország is részt vett ebben, 2015-ben kezdte el bombázni Szíriát. Tehát igen, itt van az USA, amely elkezdte a bombázást. Aztán jött Oroszország, amely szintén bombázni kezdett, hogy Assadot támogassa. Oroszország is segíteni akart, de más módon. Tehát, amint látjuk, mindig érdekekről van szó. Mindig azt állítják, hogy a demokráciáról van szó, az emberekről. Természetesen az emberekről van szó, ezért bombázzák őket. Mert meg akarják védeni és fel akarják szabadítani őket. Azért, hogy aztán ők is demokratikusan szavazhassanak, és így tovább. Tehát az USA is régóta beavatkozott ebben a kérdésbe. Itt van egy nyilatkozat ifjabb Robert Kennedy-től. 2016-ban ezt mondta, idézem: "A szíriai háború egy csővezetékháború. Az egész 2000-ben kezdődött, amikor Katar kijelentette, hogy 10 milliárd dollárért 1500 kilométeres földgázvezetéket épít Szaúd-Arábián, Jordánián és Szírián keresztül Törökországig." Tehát Törökországig. Emlékszünk a tárgyalásokra Oroszország, Törökország és Szíria között. És végül, de nem utolsósorban, következzenek Ernst Wolff állításai a jelenlegi szíriai eseményekről. Egyrészről ezt állítja: "Az USA 2011 óta milliárdokat költött a szíriai terroristák felfegyverzésére. Az, hogy most odacsapnak, nem véletlen." Talán ez választ ad a kérdésre, hogy miért pont most történt ez? "Az ukrajnai háború lehetséges, közelgő befejezése után az amerikai hadiiparnak újabb jövedelmező csatatérre van szüksége". Ezt írja még: "Szíriában nem a nép lázad a kormány ellen". Ez visszavezet a műsor elejére, ahol arról volt szó, hogy itt nem polgárháború folyik. Valóban így van, illetve tényleg így is kezdődött? Itt pedig ezt írja: "Az állítólagos lázadókat az amerikai politika termelte ki. Az USA finanszírozza, felfegyverzi és támogatja őket. A cél az, hogy az USA vazallusa, Netanjahu még nagyobb befolyásra tegyen szert a Közel-Keleten." Itt pedig hozzá kell fűni, hogy Trump azt is kijelentette, hogy nem fogja segíteni Assadot, hanem úgymond előre fogja hajtani az eseményeket. Alapvetően az egész Izrael körüli konfliktussal kapcsolatban nem fog békét teremteni, hanem elég világosan elhangzott, hogy Irán ellenében fog támogatást nyújtani. És most következzen néhány figyelemre méltó kijelentés a korábbi elnöktől, Assadtól. 2016-ban a következőket mondta, és ez szorosan kapcsolódik ehhez a témához. Az SRF így számol be erről: "Hazugságnak tartja, hogy a világ Önt háborús bűnösnek tekinti?". A válasz: "Elnökként megvédem az országomat a terroristák ellen, akik más országok megbízásából szállták meg Szíriát. Háborús bűnösökként a következőket kellene megvádolni: 1. George Bush, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül vonult be Irakba. 2. Cameron és Sárközy, akik a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül megszállták Líbiát, és tönkretették az országot. 3. Azok a nyugati vezetők, akik az elmúlt 5 évben támogatták a terroristákat Szíriában, és embargót vezettek be, aminek civilek ezrei estek áldozatul Szíriában. A Nyugat meg akar buktatni engem." Ez Assad véleménye. Ezek után nem mondhajtuk egyszerűen, hogy ezek itt a jófiúk, ők csak rendet akarnak, ők csak jót akartak. Alapvetően azt kell mondanunk, hogy a társadalmi igazságszolgáltatás világszerte olyannyira szétbomlott, hogy láthatjuk, mennyire rosszul él az emberek többsége az egész világon. Németországban még nem teljesen egyértelmű ez, mert a világ más részein természetesen nagyon sok embernek még sokkal rosszabbul megy a sora. Ez nem jelenti azt, hogy ezt a szenvedést bármilyen módon relativizálni lehetne. Amit látunk, az az, hogy a társadalmi igazságszolgáltatás soha egyetlen politkust sem érdekelt. Mintha méltányosság vagy igazságszolgáltatás vagy tényleges demokrácia egyáltalán létezne is. Mindig azt mondom, hogy mi egy áldemokráciában élünk. De vajon miért? Néhány évente megkérnek bennünket, hogy rajzoljunk be egy X-et egy négyzetbe, de ennek az X-nek egyáltalán nincs semmilyen hatása a jövőnkre. Mert ezzel az X-szel pusztán megjelöltünk valakit, akiről mindenki tudja, hogy megszegte az ígéreteit. A politikusok nem tartják a szavukat, minden további nélkül épp az ellenkezőjét teszik annak, amit ígértek. Éppen ezt láthattuk most például a Zöldeknél is. A választók megválasztották őket, mert ezt és ezt ígérték, aztán jött a háború és a fegyverszállítások, mindenekelőtt más országokba, ami korábban vörös rongy volt számukra. Éppen ez az, amiért mindig látszatdemokráciáról beszélek, mert mindez nem felel meg a demokráciának. A demokrácia azt jelenti, hogy a hatalom a nép kezében van. Azt jelenti, hogy a népnek mindig hatalommal kellene rendelkeznie és neki kellene döntéseket hoznia. Odafent úgy gondolják, hogy az emberek többségének egyszerűen fogalma sincs semmiről. Nem is akarom ezt teljességében cáfolni, mert az emberek többségét tökéletesen manipulálják. Maga a rendszer van szándékosan így kialakítva. Már az oktatás is nyomorúságos, azt követően is egész életük során manipulálják az embereket. Ugyanakkor vannak olyan "másként gondolkodók" akik azt hiszik, hogy mindenben nekik van igazuk, minent jobban tudnak, pedig egyáltalán nem néztek utána alaposan semminek és nem végeztek soha semmilyen kutatást. Ebből kiindulva, ezek a tartalmak, amiket itt megosztok, kizárólag arra szolgálnak, hogy a nézőim egyszerűen nyitottak legyenek a hivatalostól eltérő, más véleményekre, fontolják meg azokat, és gondolkodjanak el azon, hogy mit is higyjenek el valójában. Mindannyian hallunk itt is, meg ott is különféle véleményeket. Nem ragaszkodhatunk makacsul a saját véleményünkhöz. Mindig nyitottnak kell lennünk arra, hogy lehet, hogy minden egészen másként van, mint ahogy beállítják nekünk. Ennek megfelelően kérem, küldjék el nekem bátran a jelenlegi szíriai helyzettel kapcsolatos saját információikat. És természetesen találkozunk a következő videóban. Viszlát!

Szerző: hm

Források/Linkek: https://www.youtube.com/watch?v=i2WZAPTm6G0