Ez az oldal sütiket használ. A sütik segítenek szolgáltatásaink rendelkezésre bocsátásához. Szolgáltatásaink használatával kinyilvánítja egyetértését azzal, hogy sütiket használunk. Az Ön adatai nálunk biztonságban vannak. Nem adjuk tovább sem a használattal kapcsolatos, sem személyes adatait! További információt talál az adatvédelmi nyilatkozatban.
Az e-mobilitás árnyoldalainak és veszélyeinek elhallgatása
„Az elektromos autók és elektromos kerékpárok használatát sokszor a tiszta energia és a károsanyag-kibocsátás nélküli járművek képével azonosítják. De hogyan juthatunk el az akkumulátorok két alapvető nyersanyagához - a kobalthoz és a lítiumhoz? Ezenkívül nem világos, hogy a tűzoltóság miként olthatja az égő elektromos autókat. Miért támogatja a kormány mégis az e-mobilitást és miért nincs a lakosság tájékoztatva a veszélyekről és a költségekről?“[tovább ...]
Az egyre népszerűbb elektromos autó és elektromos kerékpár használatát sokszor a tiszta energia és a károsanyag-kibocsátás nélküli járművek képével azonosítják. Az elektromos járműveknek azonban több figyelmen kívül hagyott árnyoldala is van.
Az akkumulátorok gyártásához 2 alapvető nyersanyagra van szükség: kobaltra, mely nagyobb részben a kongói bányákból származik és lítiumra, melyet elsősorban Dél-Amerika rendkívül száraz térségeiből bányásznak ki. Mivelhogy a lítium előállításához jelentős mennyiségű vízre van szükség, sok olyan ember létét veszélyeztetik, akik a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez a természetes vízkészleteket használják. A kobaltot pedig összedőléssel fenyegető és a munkásokra rendkívül veszélyes bányákból termelik ki. Közülük sok a gyerek, aki puszta kézzel és védőmaszk nélkül dolgozik, annak ellenére, hogy a kobalt por életveszélyes tüdőbetegségeket okoz – ami a nyugati nagykapitalista bányák üzemeltetőit kevéssé érdekli.
Végül, itt van még az újrahasznosítás problémája, mert Európában az összes akkumulátornak csak 5 %-a kerül újrafeldolgozásra. A nem újrahasznosított akkumulátorok pedig komoly veszélyt jelentenek, mert ezekből mérges gázok és folyadékok léphetnek ki.
A német kormány az elektromos autók vásárlását mégis 1,2 milliárd euróval támogatja, hogy az e-mobilitás előretörését elősegítse.
Az elektromos járművekbe beépített Lítiumion-akkumulátorok további súlyos problémát jelentenek azáltal, hogy tűz esetén csak az oxigén elzárásával olthatók. Mivelhogy a tűzoltók jelenleg nem rendelkeznek ehhez szükséges speciális járművekkel, így az égő elektromos járművek jelenleg egyáltalán nem olthatók. Vagyis kiszámíthatatlan veszélyforrást jelentenek. A tűzoltóságoknak milliókat kell majd befektetniük ahhoz, hogy ezt a mesterségesen kiváltott biztonsági rést orvosolják. Mivelhogy a lakosság nem kap nyílt és őszinte információt a veszélyek és az e-mobilitás tényleges költségeiről, nyilvánvalóan ismételten arról van szó, hogy a lehető legkisebb ellenállással végrehajtsanak egy politikai célt: nevezetesen a belsőégésű motorok helyettesítését és az ahhoz kapcsolódó gazdaság legyengítését. Ezért a felelőtlen politikáért végül is az adófizető fog fizetni.
ettől
--
Források/Linkek: --
Az e-mobilitás árnyoldalainak és veszélyeinek elhallgatása
Az adás és a hozzávalók a kívánt minőségben való letöltése:
09.09.2019 | www.kla.tv/14880
Az egyre népszerűbb elektromos autó és elektromos kerékpár használatát sokszor a tiszta energia és a károsanyag-kibocsátás nélküli járművek képével azonosítják. Az elektromos járműveknek azonban több figyelmen kívül hagyott árnyoldala is van. Az akkumulátorok gyártásához 2 alapvető nyersanyagra van szükség: kobaltra, mely nagyobb részben a kongói bányákból származik és lítiumra, melyet elsősorban Dél-Amerika rendkívül száraz térségeiből bányásznak ki. Mivelhogy a lítium előállításához jelentős mennyiségű vízre van szükség, sok olyan ember létét veszélyeztetik, akik a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez a természetes vízkészleteket használják. A kobaltot pedig összedőléssel fenyegető és a munkásokra rendkívül veszélyes bányákból termelik ki. Közülük sok a gyerek, aki puszta kézzel és védőmaszk nélkül dolgozik, annak ellenére, hogy a kobalt por életveszélyes tüdőbetegségeket okoz – ami a nyugati nagykapitalista bányák üzemeltetőit kevéssé érdekli. Végül, itt van még az újrahasznosítás problémája, mert Európában az összes akkumulátornak csak 5 %-a kerül újrafeldolgozásra. A nem újrahasznosított akkumulátorok pedig komoly veszélyt jelentenek, mert ezekből mérges gázok és folyadékok léphetnek ki. A német kormány az elektromos autók vásárlását mégis 1,2 milliárd euróval támogatja, hogy az e-mobilitás előretörését elősegítse. Az elektromos járművekbe beépített Lítiumion-akkumulátorok további súlyos problémát jelentenek azáltal, hogy tűz esetén csak az oxigén elzárásával olthatók. Mivelhogy a tűzoltók jelenleg nem rendelkeznek ehhez szükséges speciális járművekkel, így az égő elektromos járművek jelenleg egyáltalán nem olthatók. Vagyis kiszámíthatatlan veszélyforrást jelentenek. A tűzoltóságoknak milliókat kell majd befektetniük ahhoz, hogy ezt a mesterségesen kiváltott biztonsági rést orvosolják. Mivelhogy a lakosság nem kap nyílt és őszinte információt a veszélyek és az e-mobilitás tényleges költségeiről, nyilvánvalóan ismételten arról van szó, hogy a lehető legkisebb ellenállással végrehajtsanak egy politikai célt: nevezetesen a belsőégésű motorok helyettesítését és az ahhoz kapcsolódó gazdaság legyengítését. Ezért a felelőtlen politikáért végül is az adófizető fog fizetni.
ettől --